Pf.21833/2009/3 — Pf.21833/2009/3 — Zalaegerszegi Törvényszék

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 3.Pf.21.833/2009/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság I.rendű felperes neve (I.r. alperes címe) I.r., II.rendű felperes neve (II.r. felperes címe) II.r. felpereseknek, az alperest képviselő társaság neve (alperesi képviselő címe, képviseli: alperesi képv. I. és alperesi képv. II. ügyvezetők) által képviselt alperesi társasház neve alperes ellen közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Zalaegerszegi Városi Bíróság 9.P.20.575/2009/5. sorszámú ítélete ellen a felperesek által 6. sorszám alatt bejelentett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperesek keresetét, amelyben az alperes 2009. március 30-án megtartott megismételt közgyűlésén hozott határozat száma számú határozatának érvénytelensége megállapítását kérték.

Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felperesek alaptalanul hivatkoztak arra, hogy a pénzügyi beszámoló nem felel meg a Tt.48.§-ában írt tartalmi követelményeknek, az pedig a 2008. évi költségvetés elfogadására irányuló közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítására nem ad alapot, hogy a felperesek un. egyéni elszámoló lapja nem a valós egyenleget tartalmazza. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint ahhoz, hogy a közgyűlési határozat érvénytelensége megállapítható legyen, kifejezetten a határozat tartalmának kell jogszabályba, alapító okiratba, vagy a szervezési működési szabályzat rendelkezéseibe ütköznie.

Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felperesek által kifogásolt jogszabálysértések még valóságuk esetén sem eredményezhetik az érvénytelenség megállapítását, ha a közgyűlés többségi döntéssel meghozta a határozatot.

Az ítélet ellen a felperesek éltek fellebbezéssel, annak megváltoztatását, és keresetüknek történő helyt adást kérve.

Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával szemben az alperes 2009. március 30-án meghozott határozat száma számú közgyűlési határozata jogszabályba - társasházi törvény, a számviteli törvény, valamint a 224/2000. (XII.19.) Korm. r. - ütközik, valamint sérti az alapító okirat és az SZMSZ rendelkezéseit. Kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság a felperesek beadványának azon felvetéseire nem reagált, amelyek a társasházi törvény 28.§ c./ pontjában, illetőleg Tt. 48.§-ában foglaltakra vonatkoztak. Álláspontjuk szerint a közös képviselő beszámolója, illetőleg előterjesztése nem felelt meg a Tt. 48.§-ában előírtaknak, nem tartalmazza a közösség javára még nem teljesített - lejárt - követelések részletezését, és a behajtás érdekében tett intézkedéseket, a tárgyi eszközök leltárát, a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket, továbbá a közös költségekhez való hozzájárulás előírását, és teljesítését - a tulajdonostársak nevének feltüntetésével -, a külön tulajdonban lévő lakás, és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban.

Kifogásolták, hogy a házmesteri lakás bérlőjének jogviszonyát az alperes már 2007. végén felmondta, 2008-ra vonatkozóan 11 havi elmaradt bérleti díj és rezsikövetelés áll fenn ezen bérlővel szemben, ugyanakkor az alperes közös képviselője ezt az éves beszámolóban nem tüntette fel. Álláspontjuk szerint a beszámoló nem felelt meg a számviteli szabályoknak, illetőleg nem felelt meg annak az éves költségvetés sem. Álláspontjuk szerint annak nincs jelentősége, hogy a szakmai hozzáértéssel nem rendelkező többség megszavazza a közös képviselő előterjesztését, mert a határozat ennek ellenére törvénybe ütköző. Álláspontjuk szerint a törvényben taxatíve felsorolt követelményeknek a 2008. évi beszámoló nem felelt meg. Elfogadhatatlan az elsőfokú bíróság álláspontja, amely szerint a többségi döntés lényegében megtámadhatatlan, éppen arról rendelkezik a törvény, hogy a többségi döntés érvénytelensége is megállapítható, ha az jogszabályba, az alapító okirat rendelkezésébe, illetőleg szervezeti-működési szabályzat rendelkezésébe ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekeinek sérelmével jár.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A fellebbezési eljárásban a felperesek a fellebbezésükben előadottakon túl kifogásolták azt is, hogy a közgyűlési határozatból nem állapítható meg az, hogy az 5.259.779.- Ft-os záró pénzkészletből 3.000.000.- Ft a lakók túlfizetése, amely részükre visszajárna.

A fellebbezés alaptalan.

A másodfokú bíróság előrebocsátja, hogy töretlen az a bírói gyakorlat, mely szerint a közgyűlési határozat megtámadása iránti perben kizárólag azok a megtámadási okok vizsgálhatók, amelyeket a felperes a társasházakról rendelkező 2003. évi CXXXIII. tv. 42.§ /1/ bekezdésében írt - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül előterjesztett - keresetében megjelölt. Tehát a per során előadott - a keresethez képest újabb - okok, amelyek a felperesek álláspontja szerint szintén a határozat érvénytelenségét eredményeznék, érdemben már nem vizsgálhatóak.

A felperesek keresetükben nem hivatkoztak sem arra, hogy az általuk megtámadott határozat az SZMSZ-be, sem arra, hogy az alapító okiratba ütközne. Kizárólag azt állították, hogy a társasházi törvény 48.§-ába ütközik, mert nem felel meg a törvény által tételesen felsorolt kritériumoknak: - a társasház kötelezettségei nincsenek felsorolva, - a követelések között nincs nevesítve a társasháznak tartózók neve, - a felújítási alap terhére lett elszámolva a kártérítés, - a felújítási alap terhére lett elszámolva járulék, ügyvédi díj, - bérleti díj hátralékként 2007. évre csak 150.000.- Ft lett szerepeltetve, - a 2008. évi bérleti díj hátralék, és a bérlő rezsitartozása (kb. 600.000.- Ft) nincs szerepeltetve.

Ezzel szemben tényként állapítható meg, hogy az alperesnek tartozó tulajdonostársak személye és tartozásuk a közgyűlésen ismertetésre került.

A közgyűlési jegyzőkönyv melléklete az egyes tulajdonostársak tartozását feltüntető kimutatás, amelynek ismertetése a közgyűlési jegyzőkönyv 2. napirendi pontja szerint megtörtént. Önmagában az, hogy nem a szorosan vett beszámoló tartalmazza a tartozó tulajdonostársak személyét és tartozásaik mértékét, ezért nem olyan súlyú, amely közgyűlési határozat érvénytelenségének a megállapítására alapot ad.

A 2008. költségvetésben nyilvánvalóan nem voltak előre tervezhetőek olyan perköltségek, amelyek a költségvetés elfogadása után kerültek megállapításra az alperes terhére, ugyanakkor ezeket a kötelezettségeket az alperesnek teljesítenie kellett. Így önmagában az a körülmény, hogy az alperes más költségnemek terhére (felújítási alap) számolta el ezeket a kiadásokat, szintén nem eredményezi a közgyűlési határozat érvénytelenségét.

A felperesek tényelőadásából is az következik, hogy az alperesnek tartozó bérlő, és az alperes jogviszonyában a tartozás fennállta, annak mértéke bizonytalan, elbírálása teljeskörűen még nem történt meg. A felperesek maguk is azt közölték fellebbezésükben, hogy nem egyértelmű az sem, hogy a bérlővel szemben a felmondást az alperes mikor közölte, az sem, hogy milyen összegű a tartozása. Az alperes és a bérlő külön jogviszonyára tartozik a bérlővel szemben az alperes követelésének érvényesítése, ezen a címen az alperes a beszámolóban feltüntetett kintlévőséget, ugyanakkor az a körülmény, hogy azt nem a felperesek által állított mértékben tette meg, nem eredményezi a közgyűlési határozat érvénytelenségét, a bérlő teljes tartozásának meghatározása nem a jelen perre tartozik.

A felperesek a keresetükben kifogásolták még, hogy a felperesek egyéni elszámoló lapjai az adatokat nem a valóságnak megfelelően tartalmazták. E körben egyetért a másodfokú bíróság abban, hogy az egyéni elszámolási lapok tartalma nem tárgya az előző évi költségvetést elfogadó közgyűlési határozatnak, így annak tartalma a határozat érvénytelenségének megállapítása iránti perben nem vizsgálható. Nem eredményezi a határozat érvénytelenségét az sem, hogy az éves beszámoló nem lett a lakástulajdonosokhoz eljuttatva, illetőleg azt nem függesztették ki a társasház hirdetőtáblájára. Az pedig, hogy az a közgyűlésen nem került ismertetésre, nem megalapozott kifogás a felperesek részéről, a közgyűlésen jelenlevő I.r. felperes a hozzászólásai tartalmából következően egyértelműen ismerte a beszámolót, a közgyűlési jegyzőkönyv tartalma szerint az a tulajdonostársaknak megküldésre került, ennek ellenkezőjét a jelenlévő tulajdonostársak egyike sem - az I.r. felperes sem - állította.

A Tt. 33.§ /1/ bekezdése előírja, hogy a közgyűlési meghívót a társasházban jól látható helyre ki kell függeszteni, az azonban a törvény szerint nem követelmény, hogy az előző évi beszámoló elfogadására irányuló határozati javaslat esetén magát a beszámolót is ki kell függeszteni a hirdetőtáblára, a törvényi követelményeknek tehát az alperes eleget tesz akkor, ha a közgyűlési meghívót annak napirendi pontjaival megfelelő helyen kifüggeszti. Ugyanakkor erre is irányadó, hogy a felperesek a közgyűlés nem megfelelő összehívására a keresetben nem hivatkoztak, ezért az a Tt. 42.§ /1/ bekezdése szerint már nem vizsgálható.

A fentebb részletezettek szerint tehát az elsőfokú bíróság érdemben helyesen döntött, amikor a felperesek keresetét elutasította, az elsőfokú eljárásban, illetőleg a fellebbezésben felhozott újabb megtámadási okok a már kifejtettek szerint érdemben nem vizsgálhatóak, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp. 253.§ /2/ bekezdése alapján helybenhagyta.

Zalaegerszeg, 2009. november 24.

dr.István Anna sk. dr.Sifter Ágnes sk. dr.Bányai Tamás sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró

A kiadmány hitelül:

Molnárné Lábodi Erika tisztviselő