1931. évi XXIX. törvénycikk a Wienben 1931. évi január hó 26. napján kelt magyar-osztrák barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről.
Statutory Text (4 Provisions)
1. § Az Osztrák Köztársasággal Budapesten 1923. évi április hó 10-én kötött és az 1923 : XXXI. törvénycikkbe iktatott választott bírósági megállapodás kiegészítéséül Wienben 1931. évi január hó 26. napján kelt magyar-osztrák barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett szerződés magyar szövege a következő
(Hivatalos magyar fordítás.)
Barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság között.
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója és az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke
attól az őszinte törekvéstől vezettetve, hogy a két állam népei között szerencsésen fennálló igaz barátságot még jobban kimélyítsék, elhatározták, hogy a Budapesten, 1923. évi április hó 10-én aláírt választott bírósági szerződést a nemzetközi választott bíráskodás terén azóta szerzett tapasztalatok tekintetbevételével kiegészítik.
E célból meghatalmazottaikká kijelölték, mégpedig
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója
Gróf Bethlen István, magyar királyi miniszterelnököt és
az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke
Dr. Johann Schober szövetségi alkancellárt és szövetségi külügymmisztert akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg
ELSŐ CÍM.
Békéltető eljárás.
1. cikk. Az 1923. évi április hó 10-én kelt választott bírósági szerződés 1. cikkének első bekezdésében említett megegyezés létesítése végett a magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy mindazokat a közöttük felmerült vitás kérdéseket, amelyeket megfelelő időn belül diplomáciai úton megoldani nem lehetett, a következő cikkek rendelkezéseihez képest békéltető eljárás alá bocsátják.
2. cikk. 1. A békéltető eljárás egy háromtagú békéltető bizottságra bizatik, amelynek tagjai minden egyes esetben a következőképpen fognak kineveztetni, mégpedig
A magas Szerződő Felek mindegyike egy-egy saját állampolgárságú biztost nevez ki és közös megegyezéssel megválasztják a bizottság elnökét, harmadik Hatalmak állampolgárai közül.
2. Ha attól a naptól számított három hónapon belül, amelyen a magas Szerződő Felek egyike a másikkal közölte, hogy békéltető eljárást szándékozik igénybevenni a másik Fél részéről a biztos kinevezés vagy a bizottság elnökének a magas Szerződő Felek közös megegyezése alapján való megválasztása nem történik meg, a Svájci Szövetségtanács elnöke fog felkéretni a szükséges kijelölések eszközlésére.
3. cikk. 1. A békéltető bizottság a Felek közös megegyezése esetében mindkét Szerződő Fél, közös megegyezés hiányában pedig egyik vagy másik Fél részéről az elnökhöz intézendő indítvány alapján kezdi meg tevékenységét. Az indítványnak tartalmaznia kell a vitás kérdés rövid ismertetését és a bizottsághoz intézett azt a kérelmet, hogy a bizottság tegyen meg minden intézkedést, amely egyességhez vezethet.
2. Ha a keresetet csak az egyik Fél adta be, azt haladék nélkül a másik Féllel közölnie kell.
4. cikk. 1. A bizottság feladata felderíteni a vitás kérdéseket, e célból vizsgálat útján vagy más módon minden megfelelő tájékoztató adatot beszerezni és a vitában álló Felek megegyeztetésére törekedni. A bizottság az ügy megvizsgálása után a vitában álló Felek elé terjesztheti a szerinte megfelelőnek látszó megoldás feltételeit és nekik a nyilatkozattételre határidőt szabhat.
2. Munkálatainak befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, amely az eset körülményeihez képest megállapítja vagy azt, hogy a vitában álló Felek megegyeztek és adott esetben, hogy a megegyezés mily feltételek mellett jött létre, vagy pedig azt állapítja meg, hogy a vitában álló Felek egyesség elfogadására nem voltak bírhatók.
3. A bizottságnak, hacsak a Felek másban nem állapodtak meg, munkálatait a vitás ügynek eleje terjesztésétől számított hat hónapon belül be kell fejeznie.
5. cikk. Más különös megállapodás lehetőségének fenntartásával a békéltető bizottság maga határozza meg eljárását, amelynek minden esetben kontradiktóriusnak kell lennie. Vizsgálati ügyekben a bizottság, hacsak egyhangúlag másként nem határoz, a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. évi október 18-án kötött egyezmény III. címének (nemzetközi vizsgálóbizottságok) rendelkezéseihez alkalmazkodik.
6. cikk. A magas Szerződő Felek más megállapodásának hiányában a békéltető bizottság az elnöke által meghatározott helyen ül össze.
7. cikk. A békéltető bizottság munkálatai csak akkor nyilvánosak, ha a magas Szerződő Felek hozzájárulásával a bizottság ily értelmű határozatot hoz.
8. cikk. 1. A vitában álló Feleket a békéltető bizottság előtt megbízottak képviselik, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a Felek és a bizottság között közvetítőkként szerepeljenek. A Felek egyébként általuk e célra kinevezett tanácsadók és szakértők közreműködését is igénybevehetik és kérhetik minden oly személy kihallgatását, akinek tanuvallomását hasznosnak vélik.
2. A bizottság a maga részéről jogosítva lesz a vitában álló két Fél megbízottaitól, tanácsadóitól és szakértőitől, valamint minden olyan személytől, akinek megidézését a kormányuk hozzájárulásával célszerűnek véli szóbeli felvilágosításokat kérni.
9. cikk. Amennyiben a jelen szerződés másként nem rendelkezik, a békéltető bizottság határozatait szótöbbséggel hozza.
10. cikk. A magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a békéltető bizottság munkáját előmozdítják s különösen a lehető legnagyobb mértékben minden célravezető okiratot és tájékoztatást a bizottságnak kiszolgáltatnak és hogy a rendelkezésükre álló eszközöket felhasználják arra, hogy a Szerződő Felek területén és belső jogszabályaik szerint tanuk és szakértők megidézése és kihallgatása, valamint a helyszíni szemlék foganatosítása lehetővé tétessék.
MÁSODIK CÍM.
Választott bírósági eljárás.
11. cikk. 1. Amennyiben a vitás kérdést békéltető eljárás útján megoldani nem lehet, úgy az 1923. évi április hó 10-én kelt választott bírósági szerződés 1. cikkének 2., 3., 4. és 5. bekezdéseiben foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást.
2. E mellett, ha a Felek közötti vita jogi természetű, a következő cikkek rendelkezései szerint kell eljárni.
12. cikk. 1. A magas Szerződő Felek minden egyes felmerülő esetben válasz bírósági megállapodást kötnek, amely pontosan megjelöli a vita tárgyát, a választott bíróság összeállítását és különös jogkörét, valamint a köztük megállapított összes egyéb feltételeket.
2. A választott bírósági megállapodás a Szerződő Felek kormányai közötti jegyzékváltás útján jön létre.
13. cikk. Más megállapodás hiányában a választott bírósági eljárásra a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában, 1907. évi október hó 18-án kötött egyezmény 51-85. cikkei irányadók.
14. cikk. A jelen szerződés 12. cikkének rendelkezései nem érintik a vitában álló Feleknek azt a jogát, hogy valamely jogi természetű vitás kérdést választott bírósági megállapodás útján közös megegyezéssel az Állandó Nemzetközi Bíróság elé vigyék a most említett bíróság szabályzatában megállapított feltételek és eljárási módozatok mellett.
15. cikk. Ha a 12., illetőleg 14. cikkben említett választott bírósági megállapodás a választott bírósági elintézésre vonatkozó óhaj közlését követő hat hónapon belül nem jön létre, a vitás kérdést a vitában álló Felek mindegyike egyszerű keresettel az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viheti.
16. cikk. A bíróság által hozott határozatot a vitában álló Feleknek jóhiszeműen végre kell hajtaniok.
HARMADIK CÍM.
Általános rendelkezések.
17. cikk. 1. Ha olyan vitás kérdésről van szó, amely a magas Szerződő Felek egyikének belső jogszabályai szerint az illető Fél bíróságainak illetékessége alá tartozik, ez a Szerződő Fél ellentmondhat annak, hogy a vitás kérdés békéltető vagy választott bírósági eljárás alá bocsáttatik, mielőtt az illetékes bíróság megfelelő időn belül végleges határozatot hozott.
2. Az a Szerződő Fél, amely ily esetben a jelen szerződésben meghatározott eljárást igénybe óhajtja venni, e szándékát a fentebb említett határozat meghozatala után egy éven belül köteles a másik Szerződő Féllel közölni.
18. cikk. A magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a békéltető bizottság vagy a választott bíróság előtti eljárás alatt tartózkodni fognak minden oly rendszabálytól, amely a békéltető bizottság által javaslatba hozott megoldás vagy a választott bírósági határozat végrehajtása tekintetében hátrányos hatással lehetne s hogy általában minden oly cselekedetet kerülni fognak, amely alkalmas volna a vitás kérdést kiélesíteni vagy kiterjeszteni.
19. cikk. Mindegyik magas Szerződő Fél magára vállalja saját költségeit, valamint a békéltető és választott bírósági eljárás költségeinek egyenlő részét.
20. cikk. A jelen szerződés, valamint az 1923. évi április hó 10-én kelt választott bírósági szerződés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitás kérdések a jelen szerződésben említett választott bírósági eljárás alá tartoznak.
21. cikk. A jelen szerződés meg fog erősíttetni, a megerősítő okiratok kicserélése a lehető legrövidebb időn belül Budapesten fog megtörténni. A szerződés a megerősítő okiratok kicserélését követő 15-ik napon lép életbe.
22. cikk. Amennyiben valamely magas Szerződő Fél a jelen szerződést felmondaná, a felmondásnak csak a másik Szerződő Félhez intézendő írásbeli közlésétől számított egy év mulva lesz hatálya.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai a jelen szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Wienben, 1931. évi január hó 26. napján, magyar és német eredeti szövegben, két példányban.
(Aláirások.)
3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.
(A törvény kihirdetése megjelent az Országos Törvénytárnak 1931. évi szeptember hó 13-án kiadott 18-ik számában.)(A megerősítő okiratok Budapesten 1932. évi augusztus hó 12. napján cseréltettek ki.)