Pf.21628/2009/4 — Pf.21628/2009/4 — Zalaegerszegi Törvényszék

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 3.Pf.21.628/2009/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a felperesi jogi képviselő neve ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) felperesnek, a I.r. alperesi jogi képviselő neve ügyvéd (I.r. alperesi jogi képv. címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe) I.r., II.r. alperes neve (ugyanottani lakos) II.r., III.rendű alperes neve (III.r. alperes címe) III.r. alperesek ellen vételárelőleg visszafizetése iránt indított perében a Zalaegerszegi Városi Bíróság 9.P.20.207/2009/7. számú részítélete ellen 9. sorszámon előterjesztett felperesi fellebbezés folytán megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

R É S Z Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú részítéletet helybenhagyja.

A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság részítéletével a felperes elsődleges kereseti kérelmét elutasította.

Döntését azzal indokolta, hogy a peres felek között szerződéskötés helyeon, 2006. június 1-én adásvételi előszerződés jött létre, amelynek tárgya a helységnév, ingatlan címe szám alatti ingatlan adásvétele volt, azzal, hogy a felek megállapodtak, 2007. július 1. napjáig az adásvétel tárgyában végleges szerződést kötnek. Az elsőfokú bíróság megállapította ezen határidő eredménytelenül telt el, ezt követően alperesek a felperest felszólították határidő tűzése mellett a végleges szerződés megkötésére, ezen határidő eredménytelenül telt el, ezt követően 2008. október 8-i nyilatkozatukkal az alperesek jogszerűen álltak el a végleges szerződés megkötésétől, következésképpen az elállás az előszerződést felbontotta, így a végleges szerződés bíróság általi létrehozására jogi lehetőség nincs, következésképpen az erre irányuló elsődleges felperesi keresetet elutasította.

Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében a felperes annak megváltoztatását kérte akként, hogy a másodfokú bíróság adjon helyt az elsődleges kereseti kérelemnek.

A felperes fellebbezését azzal indokolta, hogy a Ptk. 208.§ /3/ bekezdése kifejezetten lehetővé teszi a bíróság számára a végleges adásvételi szerződés létrehozását, akár az előszerződés tartalmától is eltérően. Ebből következően az elsőfokú bíróságnak azt kellett volna megállapítani, hogy az alperesek hibájából maradt el mindezideig a végleges adásvételi szerződés megkötése, tekintettel arra, hogy az alperesek az előszerződésben meghatározott ingatlant szolgáltatni nem tudták, az ingatlan tényleges térmértéke ugyanis az előszerződésben írtaktól eltérően nem hozzávetőleg 4.000, hanem csak 1.571 m2, illetve az nem műhelyként, hanem gazdasági épület és udvar megjelöléssel van az ingatlannyilvántartásban feltüntetve, valós forgalmi értéke pedig nem az előszerződés szerinti 5.000.000.- Ft, hanem csupán 2.000.000.- Ft. A felperes jogi álláspontja szerint pedig a felek közötti végleges adásvétel ezen korrekcióval a bíróság által létrehozható.

Az alperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A fellebbezés alaptalan.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a részítélettel érintett körben a tényállást helyesen állapította meg, abból okszerű jogi következtetéseket vont le, részítélete ezért minden tekintetben megalapozott és jogszerű, erre figyelemmel a másodfokú bíróság csupán a fellebbezésben hivatkozottakkal kapcsolatban kívánja a következőket kifejteni.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint is ténykérdés, hogy a Ptk. 208.§ /3/ bekezdése lehetővé teszi a bíróság számára, hogy a végleges szerződés megkötésének elmaradása esetén bármelyik fél kérelmére a bíróság a szerződést létrehozza, illetve tartalmát megállapítsa, a /4/ bekezdés pedig arra is lehetőséget ad, hogy a bíróság a szerződést kivételesen az előszerződésben megállapított feltételek módosításával is létrehozza, ha azt nemzetgazdasági érdek, vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja.

Ezen anyagi jogi lehetőségek alkalmazása ugyanakkor jelen perben a másodfokú bíróság meggyőződése szerint nem lehetséges a következők szerint.

A felperes fellebbezési kérelme arra irányult, annak petitum részében, hogy a másodfokú bíróság az elsődleges kereseti kereseti kérelemnek adjon helyt, tehát az előszerződés szerinti tartalommal hozza létre a felek között a végleges szerződést. Ezen kifejezett kérelemnek ugyanakkor a fellebbezés indokolása teljességgel ellentmond, eszerint ugyanis a felperes az eredeti szerződéstől eltérő, kisebb térmértékű, más besorolású ingatlan vonatkozásában is lényegesen alacsonyabb vételáron kéri a végleges szerződés létrehozását.

Minthogy a perbeli iratokból megállapíthatóan ténykérdés, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlan tényleges tulajdonságai nem felelnek meg az előszerződésben írtaknak, illetve ezen okból eltérő az ingatlan forgalmi értéke is, a másodfokú bíróság álláspontja szerint ezen objektív okokból az előszerződés tartalmának megfelelően a végleges szerződés nem hozható létre bírósági ítélettel a felek között, azt pedig a felperes meg sem kísérelte bizonyítani, hogy az előszerződés feltételeitől történő eltérést bármely nemzetgazdasági érdek, vagy bármely különös méltánylást érdemlő magánérdek indokolná.

Emellett a másodfokú bíróság határozott meggyőződése szerint a felperes által megvalósítani kért módosítások a szerződés olyan lényegi elemeire vonatkoznak, amelyek körében, illetve amilyen mértékben az előszerződéstől való eltérésre, és eltérő tartalmú szerződés létrehozására a bíróságnak nincs jogi lehetősége, hiszen a felperes által kért feltételek mellett gyakorlatilag teljesen új szerződést kellene a bíróságnak a felek között létrehoznia.

Összefoglalva tehát a másodfokú bíróság meggyőződése szerint a felperesi fellebbezés ezen tartalmi ellentmondásai okán joghatás kiváltására gyakorlatilag önmagában alkalmatlan, következésképpen ezen fellebbezés alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú részítélet megváltoztatására sem okot, sem pedig lehetőséget nem látott, ezért a teljességgel helyes döntést tartalmazó elsőfokú részítéletet a Pp. 253.§ /2/ bekezdése alapján helybenhagyta.

Mivel az elsőfokú bíróság a részítélettel érintett körben a perköltség vonatkozásában határozatot nem hozott, a másodfokú bíróság is mellőzte e körben a döntéshozatalt azzal, hogy a perköltség viseléséről az elsőfokú bíróságnak ítéletében majd rendelkeznie kell.

Zalaegerszeg, 2009. november 12.

dr.István Anna sk. dr.Bányai Tamás sk. dr.Sifter Ágnes sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró

A kiadmány hiteléül:

Molnárné Lábodi Erika tisztviselő