Pf.21545/2009/7 — Pf.21545/2009/7 — Zalaegerszegi Törvényszék

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 3.Pf.21.545/2009/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság dr.Szabó Miklós ügyvéd (8800 Nagykanizsa, Széchenyi tér 3.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr.László Zoltán ügyvéd (8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 3. I/1.) által képviselt I.rendű alperes neve (alperes címe) alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Nagykanizsai Városi Bíróság 7.P.20.597/2008/18. sorszámú ítélete ellen a felperes által 19; 20. sorszám alatt bejelentett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy felhívásra az államnak fizessen meg 84.300.- (nyolcvannégyezer-háromszáz) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I.r. alperes részére 15 nap alatt 30.000.- (harmincezer) Ft fellebbezési perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes tulajdonjog megállapítása iránt előterjesztett keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.r. alperesnek 84.000.- Ft perköltséget, valamint az APEH felhívására 84.300.- Ft feljegyzett illetéket.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint a peres felek testvérek, testvérük volt elhunyt testvér neve, aki már korábban elhunyt. A peres felek szülei az 1972. január 31-én kelt ajándékozási szerződéssel a helység neve belterületi helyrajzi szám hrsz. alatt felvett, ingatlan címe szám alatti ingatlanukat ajándékba adták a feleknek és elhunyt testvér neve nevű gyermeküknek egymás közt 1/3-1/3-1/3 arányban azzal, hogy az ajándékozók holtig tartó haszonélvezeti jogukat az ingatlanon fenntartották. A szülők és a megajándékozott három gyermek 1972 -ben az ingatlanon új lakóépületet épített, amelynek bekerülési költsége 180.000.- Ft volt, ebből a szülők megtakarítása 90.000.- Ft, az I.r. alperes építkezésre fordított megtakarítása 30.000.- Ft volt, illetve a felperes és elhunyt testvér neve 60.000.- Ft kölcsönt vettek fel. A melléképület a 70-es évek közepén készült, 1993-tól 1996. közötti időszakban a felperes a főépületet részben felújította, derítőt készíttetett, a gáz, víz és a szennyvíz is bevezetésre került. A felperes elhunyt testvér neve nevű testvérével 1996. március 14-én megkötött ajándékozással vegyes adásvételi szerződéssel megszerezte az ingatlan 1/3 tulajdoni illetőségét. A felek édesapja 1991-ben, édesanyja 1999-ben hunyt el.

A felek között az ingatlan közös tulajdonának megszüntetésére irányuló perben a Zalaegerszegi Városi Bíróság ügyszám sorszám alatt hozott ítéletet, melyet a Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság bírált felül. A jogerős ítélettel a bíróság a közös tulajdont az ingatlant érintően megszüntette akként, hogy a jelen per I.r. alperesének 1/3 tulajdoni illetőségét a jelen per felperesének tulajdonába adta 1.733.000.- Ft megváltási ár ellenében.

Ebben a perben a jelen per felperese az ingatlannyilvántartásban feltüntetett 2/3 tulajdoni hányadánál nagyobb mértékű tulajdoni hányad megállapítására irányuló viszontkeresetet nem terjesztett elő.

A felperes a jelen perben előterjesztett keresetében kérte annak megállapítását, hogy az ingatlanban az I.r. alperes 3.334/10.000 tulajdoni illetőségéből ráépítés címén 2.702/10.000 illetőséget megszerzett. Keresetét a közös tulajdon megszüntetése iránt folyamatban lévő perben beszerzett szakértői véleményekkel indokolta, amely szerint a melléképület értéke 245.000.- Ft, az egyéb értéknövelő beruházások értéke 860.000.- Ft, míg a kőműves munkák értéke - amelyet a ház építésekor állítása szerint ő fizetett meg - szintén 880.000.- Ft-ot képvisel az ingatlan jelenlegi forgalmi értékében. Keresetének megalapozásaként hivatkozott arra is, hogy az alperes és elhunyt testvér neve által felvett kölcsön törlesztésében az alperes nem vett részt, azt ő, valamint elhunyt testvér neve fizette vissza.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét érdemben vizsgálta - miután a korábbi perben a felperes tulajdonjog megállapítása iránt keresetet nem terjesztett elő, - az elsőfokú bíróság megítélése szerint a közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben hozott ítélet jogereje a felperes keresete vonatkozásában nem eredményezett anyagi jogerőt. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felperes keresete alaptalan, a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a lakóház építésekor a kőműves vállalkozói díját kizárólag az ő megtakarításai fedezték, ezt a felperes jövedelmi viszonyai sem támasztották alá. Nem bizonyította a felperes azt sem, hogy a kölcsön törlesztésében az I.r. alperes nem vett részt.

Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a melléképület létrehozása a tulajdonjog megállapítása iránti keresetet nem alapozza meg, mert a melléképület részértéke az egész ingatlanhoz képest elenyésző - 0,5 % -, ami többlet tulajdoni hányad megállapításához nem elegendő.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatását, és keresetének történő helyt adást kérve.

Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperes finanszírozásában megvalósult beruházásokat nem tekintette ráépítés jellegű beruházásoknak, holott azok nyilvánvalóan értéknövekedést eredményeztek az ingatlanban. Álláspontja szerint a víz, és a gáz bevezetése nem tekinthető csupán korszerűsítési beruházásnak, hiszen ezek az ingatlan használhatóságát, komfortfokozatát is meghatározták, enélkül az ingatlan értéke töredéke lenne a jelenleginek. Változatlanul állította, hogy a kőműves munkák ellenértékét a lakóház építésekor ő fizette meg, álláspontja szerint a közös tulajdon megszüntetése iránti perben becsatolt un. „kockás füzet" ezt igazolja. Arra hivatkozott, hogy miután testvére, elhunyt testvér neve tulajdoni illetőségét megszerezte, így az ő javára kell elszámolni azt is, hogy az alperes helyett elhunyt testvér neve fizette vissza az OTP kölcsönt. Álláspontja szerint a II. ügyszám számú perben elhunyt testvér neve 3. sorszámú előkészítő irata igazolja, hogy a lakóház építésében az alperes sem pénzzel, sem természetben nem vett részt.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A fellebbezés alaptalan.

A felek között a Zalaegerszegi Városi Bíróság előtt ügyszám számon közös tulajdon megszüntetése iránt folyamatban volt perben a jogerős ítélet a közös tulajdont megszüntette, ugyanakkor a jelen per felperese által a jelen per I.r. alperese részére fizetendő megváltási ár kifizetése nem történt meg, a jelen per felperesének tulajdonjoga az I.r. alperes illetőségére nem került bejegyzésre, ezért a közös tulajdon megszüntetése tárgyában hozott ítélet jogereje elvileg nem zárja ki a ráépítésen alapuló kereset előterjesztését. Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor azt érdemben bírálta el, mert a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó ítélet jogereje önmagában, a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásban való feltüntetése hiányában nem zárja ki a ráépítésen alapuló igény érvényesítését.

A rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló mérlegelésével állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy érdemben a felperes keresete alaptalan.

Azok a beruházások, amelyekre a felperes a keresetét alapította, nem az épület szerkezetét érintő ráépítés jellegű beruházások, hanem értéknövelő beruházások, amelyek a felperes elszámolási igényét, nem pedig tulajdonjog megállapítási igényét alapozzák meg. Ugyanakkor ezen értéknövelő beruházások elszámolása a közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben megtörtént, a jogerős ítélet szerint a bíróság 350.000.- Ft-ban állapította meg az ingatlanforgalmi szakértői véleményre is tekintettel a jelen per felperesének beruházásai értéknövelő hatását, és a jelen per felperese által a jelen per I.r. alperese részére fizetendő megváltási ár összegét ennek figyelembevételével határozta meg (a forgalmi értékből levonta ezt az összeget). Ezért, azon túl, hogy ezek a beruházások nem ráépítés jellegűek, a felperes beruházásainak kétszeres értékelését jelentené, ha a bíróság ennek alapján a felperes javára tulajdonjogot állapítana meg.

Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy tulajdonjogot eredményező ráépítés jellegű beruházásnak kizárólag a melléképület létesítése minősülhetne, azonban annak forgalmi értéke az egész ingatlanhoz képest olyan csekély, amely a tulajdoni hányadoknak az ingatlannyilvántartásban feltüntetettekhez képest eltérő megállapítását nem indokolja.

A felperes nem tudott olyan bizonyítékot szolgáltatni, amely szerint a lakóépület megépítésében eredeti - 1/3-os - tulajdoni hányadánál nagyobb mértékben vett részt, e körben mindenben egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokolásában foglaltakkal. A felperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy az építkezéshez felhasznált 30.000.- Ft megtakarításán túl ő fizette a kőműves munkák ellenértékét, ezt a felperes nem bizonyította, önmagában a kifizető személye nem alkalmas annak bizonyítására egy családi beruházás esetén, hogy a pénzösszeg a kifizető megtakarítása volt.

Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy nem állapítható meg, miszerint az alperes kötelezettsége arányában nem vett részt az OTP kölcsön visszafizetésében. E körben a befizető személye szintén nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a befizetett pénzösszeg kitől származik.

A fenti indokolással a másodfokú bíróság a helyes döntést tartalmazó elsőfokú ítéletet a Pp. 253.§ /2/ bekezdése alapján helybenhagyta, és az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 78.§ /1/ bekezdése alkalmazásával kötelezte az alperes javára fellebbezési perköltség megfizetésére, valamint a Pp. 78.§ /1/ bekezdése, illetőleg a 6/1986. (VI.26.) IM.r. 13.§ /2/ bekezdése értelmében kötelezte az illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére.

Zalaegerszeg, 2009. november 17.

dr.István Anna sk. dr.Sifter Ágnes sk. dr.Bányai Tamás sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró

A kiadmány hiteléül:

Molnárné Lábodi Erika tisztviselő