Pf.21495/2016/3 — Pf.21495/2016/3 — Zalaegerszegi Törvényszék

A Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Pf.21.495/2016/3. szám

A Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Dr. Szabó Mária Ügyvédi Iroda (fél címe 6, ügyintéző: dr. Szabó Mária ügyvéd) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek a dr. Mileji Ádám jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperessel szemben kártérítés iránt indított perében a Nagykanizsai Járásbíróság 5.P.20.607/2016/3. számú ítélete ellen az alperes által 4., a felperes által 5. sorszám alatt bejelentett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja, és az alperest terhelő marasztalás összegét 3.762.323.-(hárommillió – hétszázhatvankettőezer - háromszázhuszonhárom)Ft-ra és ennek az elsőfokú ítélet szerinti késedelmi kamatára leszállítja.

A felek egymás javára elsőfokú perköltségben történt marasztalását mellőzi azzal, hogy a felek viselik elsőfokú perköltségüket.

A felperes feljegyzett kereseti illeték fizetési kötelezettségét 197.760.-(egyszázkilencvenhétezer - hétszázhatvan)Ft-ra felemeli, az alperes ugyanezen kötelezettségét 225.740.-(kettőszázhuszonötezer - hétszáznegyven)Ft-ra leszállítja.

Egyekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a NAV felhívására az állam javára 186.830.-(egyszáznyolcvanhatezer - nyolcszázharminc)Ft feljegyzett fellebbezési illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy az állam javára ugyanezen módon fizessen meg 62.970.-(hatvankettőezer - kilencszázhetven)Ft feljegyzett fellebbezési illetéket azzal, hogy a fennmaradó 80.000.-(nyolcvanezer)Ft feljegyzett illeték az állam terhén marad.

Feljogosítja az alperest, hogy a NAV útján visszaigényeljen 487.800.-(négyszáznyolcvanhétezer - nyolcszáz)Ft tévesen lerótt fellebbezési illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 50.000.-(ötvenezer)Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 6.097.663.-Ft-ot és annak 2013. augusztus 23. napjától a kifizetésig járó, félévente változóan, a késedelemmel érintett naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 388.600.-Ft perköltséget, és 200.500.-Ft jegyzői eljárásban felmerült költséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 30.000.-Ft perköltséget. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 92.300.-Ft feljegyzett illetéket, az alperest ugyanilyen módon 579.000.-Ft feljegyzett illeték megfizetésére kötelezte.

Az ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes várföldei ingatlanokon 28,3 ha területen termelt repcét a 2012-2013-s gazdasági évben. Az ingatlanokon az alperes a vadászatra jogosult, a vegetációs időszakban a repcében a gímszarvasok rágással, taposással kárt okoztak. A felperes a vadkárelhárítási kötelezettségének eleget tett.

Az elsőfokú bíróság a felperes 7.058.105.-Ft és járulékai megfizetésére irányuló keresetét túlnyomórészt alaposnak találta, a vadkár miatt károsodott termény mennyiségét a perben kirendelt szakértőigazságügyi szakértő szakvéleményében megállapított 2,85 t/ha-al szemben a felperes megbízása alapján eljáró tanú 3, valamint a jegyző előtti eljárásban kirendelt tanú 4szakértői véleménye, illetve a per egyéb adatai alapján 4,6 t/ha-ban állapította meg. Ebből kiindulva állapította meg a felperest megillető kártérítés összegét azzal, hogy nem fogadta el a szakértő szakvéleményéből a csepeli szabadkikötőbe való szállítás költségét (507.138.-Ft-ot), mert a felperesnél ez a költség nem merült volna fel, ugyanis a terményét helyben, illetve Szlovéniában értékesítette.

A marasztalást meghaladó keresetet az elsőfokú bíróság azzal az indokolással utasította el, hogy azt a szakértői vélemények sem támasztották alá. A pernyertesség – pervesztesség arányát az elsőfokú bíróság 86-14%-ban állapította meg a felperes javára, és ennek figyelembevételével határozott a perköltségről.

Az ítélet ellen az alperes és a felperes is fellebbezéssel élt.

Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását, a felperesnek az elsőfokú és másodfokú eljárás költségeiben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a felperes kárát az általa megbízott tanú 3mezőgazdasági vadkárszakértő állapította meg helyesen, a szakmai szabályok figyelembevételével. Sem a jegyző által kirendelt tanú 4szakértő, sem pedig a perben kirendelt szakértő szakvéleménye az elmaradt termésmennyiség megállapítása, illetve ebből következően a felperes kára megállapításánál nem vehető figyelembe.

Az alperes ezen álláspontját azzal indokolta, hogy tanú 4a tevékenysége során nem tartotta be a rá vonatkozó jogszabályi előírásokat, nem felelt meg a 2004. évi CXL. törvénynek, valamint a 79/2004.(V.04.) Fvm rendelet 84.§ (2) bekezdésében foglaltaknak a mezőgazdasági és vadkárok becsléséhez alkalmazott jegyzőkönyv, mert nem tartalmazta a felek képviselőinek aláírását. Ezen túl tanú 4nem végzett a termésmennyiség megállapítása érdekében becőgyűjtést, morzsolást, illetve rostálást és szelelést, végül mérést, kárszámítása kizárólag szubjektivitáson alapul. A károsodott terület nagyságát is csak becsülte, de nem mérte fel. Miután a bizonyítás a felperest terheli, a tanú 4által végzett kárfelmérés pedig nem felel meg a szakmai szabályoknak, ebből következően nem szolgálhat az ítélet alapjául. Ezt támasztja alá, hogy szakértőigazságügyi szakértő sem vette minden megállapítását figyelembe. Miután az alperes álláspontja szerint a felperes által csatolt bizonyítékok nem alkalmasak a kár mértékének a megállapítására, így a bizonyítás sikertelenségének következménye a felperest terheli. Az alperes kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság semmilyen módon nem vette figyelembe a megítélése szerint megalapozott és a szakma szabályainak megfelelő tanú 3által készített szakértői véleményt, holott az mérésen és nem szubjektív becslésen alapult, így ezen szakvélemény vonatkozásában a visszaellenőrzés lehetősége is fennállt.

A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását kérte akként, hogy a másodfokú bíróság a keresetnek teljes egészében adjon helyt. Előadta, hogy az elsőfokú eljárás során bizonyította, hogy intenzív művelést folytat, ezért a 4,6 t/ha termésátlag elérhető lett volna vadkár hiányában az általa művel földterületeken. Kifogásolta, hogy a perben eljárt igazságügyi szakértő részben figyelembe vette tanú 3alperes által megbízott szakértő szakvéleményét, holott az a következetes bírói gyakorlat szerint csak a fél álláspontjának tekinthető, továbbá azt, hogy a perben eljárt szakértő a vadászati törvényben előírtnál kedvezőtlenebb kármegosztást javasolt a felperes terhére.

Az alperes fellebbezése részben megalapozott, a felperes fellebbezése megalapozatlan.

A másodfokú bíróság előrebocsátja, hogy az elsőfokú bíróság által elfogadott 4,6 t/ha termésátlag sem eredményezi a szakértőáltal készített igazságügyi szakértői véleményben megjelölt költségek levonása (kivéve a csepeli szabadkikötőbe való szállítás költségét) és a Vtv. szerinti 5%-os levonás után az elsőfokú ítéletben írt 6.097.663.-Ft-os marasztalási összeget, ugyanakkor az elsőfokú ítéletből a bíróság által elfogadott elszámolási szabályok egyértelműen megállapíthatóak, ezért az elsőfokú ítéletet érdemben felülbírálható.

A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítéletet az elutasított kereseti kérelem tekintetében kérte megváltoztatni, ugyanakkor a fellebbezés nem tartalmaz olyan érdemi indokolást, illetve érvelést, amelynek elfogadása esetén az elsőfokú ítélet a felperesre kedvezőbben megváltoztatható lett volna. A felperes fellebbezésében nagyrészt a 4,6 t/ha-os átlagtermés figyelembevétele mellett érvel a kártérítési összeg megállapításánál, holott az elsőfokú bíróság a marasztalási összeg kiszámításánál ezt az átlagtermést vette figyelembe. Kifogásolja a fellebbezésben azt is, hogy a szakértői vélemény a Vtv.-ben előírtnál kedvezőtlenebb kármegosztást javasol. Miután az elsőfokú bíróság nem alkalmazott a felperesre a Vtv.-ben írt 5%-nál nagyobb arányú kármegosztást, így a fellebbezés ezen okból sem eredményezheti a felperesre kedvezőbb ítélet meghozatalát.

Miután a vadkár mértékét alapvetően a károsodott terület nagysága, illetve a kiesett termés mennyisége határozza meg, az alperes fellebbezése elbírálásánál a másodfokú bíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az elsőfokú bíróság a vadkár összegét helyesen állapította-e meg akkor, amikor a károsodott terület nagyságát a perben kirendelt szakértőigazságügyi szakértő szakvéleménye alapján, a kiesett termés hektáronkénti mennyiségét azonban az igazságügyi szakértő szakvéleményétől eltérően a jegyző által kirendelt tanú 4kárszakértő, illetve az alperes által megbízott tanú 3szakértő szakvéleménye alapján, valamint a per egyéb adatai alapján ettől magasabb összegben, 4,6 t/ha-ban állapította meg.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok helytálló mérlegelésével állapította a károsodott terület nagyságát a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján. A szakértő meggyőző indokát adta annak, hogy e tekintetben szakértői véleménye alapjául miért fogadta el a tanú 4által készített szakértői véleményt. tanú 4a végleges kárbecslést megelőzően több alkalommal járt a helyszínen, megállapításait jegyzőkönyvben rögzítette. Itt jegyzi meg a másodfokú bíróság, hogy annak, hogy a tanú 4által készített jegyzőkönyv megfelel-e a 79/2004. (V.04.) Fvm rendelet előírásainak a felek képviselőinek aláírása hiányában, azért nincs ügydöntő jelentősége, mert a felek képviselői a tanú 4által lefolytatott szemlén jelen voltak, megállapításait megismerték, azt nem kifogásolták, a másodfokú bíróság pedig nem tanú 4szakértő szakvéleménye alapján bírálta el a felperes keresetét, hanem az ő ténymegállapítása figyelembevételével készült igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján. Miután a Pp. a szabad bizonyítás elvén áll, nem volt akadálya annak, hogy a tanú 4által készített jegyzőkönyveket, feljegyzéseket a perben eljárt szakértő felhasználja, és így készült szakvéleményt a bíróság ítélkezése alapjául elfogadta.

Tévedett ugyanakkor az elsőfokú bíróság, amikor szakértőszakértői véleményében figyelembe vett 2,85 t/ha-os átlagtermés helyett 4,6 t/ha-al számolt. A szakértő szakvéleményében indokát adta, hogy az átlagtermés megállapításánál miért nem vehető figyelem sem tanú 3, sem tanú 4megállapítása, és egyéb objektív bizonyíték hiányában a szakértő ezen okból számolt a járási átlagtermés adataival. A másodfokú bíróság megítélése szerint az igazságügyi szakértő által kifejtett indokok alapján megállapított átlagterméstől abban az esetben lehetett volna eltérni, és az annál jóval magasabb 4,6 t/ha-os átlagtermést alapul venni a kárösszeg kiszámításánál, ha ez a magasabb termésátlag ítéleti bizonyossággal objektív adatok alapján megállapítható lett volna.

tanú 3állítása szerint objektív mérésen alapuló termésátlag megállapítást végzett, azonban a szakértő részletesen kifejtette, hogy a mérés szabályainak megsértése miatt az általa egyébként elvégzett mérés miért nem ad valós eredményt. tanú 4pedig a kiesett termésmennyiséget szubjektív módon tapasztalati becsléssel határozta meg, ezért az ő megállapítása csak iránymutatásnak tekinthető. Önmagában az a felperesi állítás, hogy a felperes intenzív gazdálkodást végez, egyéb objektív adatok hiányában nem teszi lehetővé kétséget kizáró módon annak megállapítását, hogy a felperes által művelt területeken vadkár nélkül 4,6 t/ha-os átlagtermés lett volna elérhető.

Mindebből következően a másodfokú bíróság a kiesett termés mennyiségét az igazságügyi szakértő által megállapított 2,85 t/ha figyelembevételével állapította meg.

A másodfokú bíróság egyetért az elsőfokú bírósággal annyiban, hogy a felperest terhelő költségeknél a csepeli szabadkikötőbe való szállítás költségét nem indokolt figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a felperes a terményét nem ilyen módon, hanem közvetlenül értékesítette, szállítási költsége nem merült fel.

A másodfokú bíróság a vadkár összegét szakértőigazságügyi szakértő szakvéleménye alapján 2,85 t/ha-os átlagtermés figyelembevételével állapította meg, figyelmen kívül hagyva a csepeli szabadkikötőbe való szállítás 314.200.-Ft-os költségét, valamint 5%-os kármegosztást alkalmazva. A helyes számítás a következő:

kiesett termény értéke: 4.084.253.-Ft - elmaradt költség: 123.913.-Ft kár összege: 3.960.340.-Ft

A Vtv. szerinti 5% levonásával ennek 95 %-a 3.762.323.-Ft.

A másodfokú bíróság a fenti indokolással az elsőfokú ítéletet a Pp. 253.§ (2) bekezdése alkalmazásával részben megváltoztatta, és az alperest terhelő marasztalás összegét 3.762.323.-Ft-ra és annak az elsőfokú ítéletben meghatározott kamatára leszállította.

A másodfokú döntéssel megváltozott a pernyertesség – pervesztesség aránya, a felek által előlegezett költségek figyelembevételével határozott a másodfokú bíróság a Pp. 253.§ (2) bekezdése és 81.§ (1) bekezdése, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alkalmazásával az elsőfokú perköltség viseléséről.

A másodfokú bíróság 3.Pf.20.125/2016/4. sorszámú végzésével az elsőfokú ítéletet előzőleg a Pp. 252.§ (2) bekezdése alkalmazásával helyezte hatályon kívül, ezért az alperesnek ismételt fellebbezésére az illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 51.§ (1) bekezdése alapján nem kellett volna lerónia, ezért a másodfokú bíróság az alperes által lerótt fellebbezési illeték visszaigényelhetőségéről rendelkezett.

A felperes eredménytelen fellebbezése folytán a Pp. 78.§ (1) bekezdése és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján köteles megfizetni a fellebbezésére feljegyzett illetéket azzal, hogy a fennmaradó feljegyzett illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14.§-a értelmében az állam viseli. A felperes fellebbezése teljes egészében eredménytelen volt, az alperes fellebbezése részben eredményes, ezért a Pp. 81.§ (1) bekezdése alkalmazásával kötelezte a másodfokú bíróság a felperest az alperes részére mérlegeléssel megállapított részperköltség megfizetésére.

Zalaegerszeg, 2017. április 27.

Dr. Bányai Tamás sk. . Sifter Ágnes sk. Dr. Zumbók Péter sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró