Pf.21080/2013/3 — Pf.21080/2013/3 — Zalaegerszegi Törvényszék

A Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Pf.21.080/2013/3. szám

A Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság felperesi jogi képviselő neve ügyvéd (felperesi jogi képv. címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, alperesi jogi képv. neve ügyvéd (alperesi jogi képv. címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Keszthelyi Járásbíróság 6.P.20.825/2012/7. számú ítélete ellen az alperes által 9. sorszám alatt bejelentett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.

Az alperes perköltségben történt marasztalását mellőzi.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 napon belül 63.000.- (hatvanháromezer) Ft első- és másodfokú perköltséget.

A felperes saját perköltségét viselni köteles.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 2011. november 3-i közgyűlésének 2. napirendi pont alatti határozata érvénytelen. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 125.000.- Ft + ÁFA, továbbá 21.000.- Ft perköltséget.

Az ítélet indokolása szerint az alperes 2011. november 3-án megtartott, megismételt rendkívüli közgyűlésén meghozott határozat azért érvénytelen, mert a közgyűlés összehívása nem a Tht. 33.§ /1/ bekezdésében foglaltak szerint történt, a közgyűlést ugyanis nem a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elnöke hívta össze, hanem az intézőbizottság tagja neve, az intézőbizottság tagja.

Miután a közgyűlés összehívása nem felelt meg a Tht. 33.§ /1/ bekezdésében foglaltaknak, ezért az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a közgyűlésen hozott határozat a Tht. 42.§ /1/ bekezdése alapján érvénytelen.

Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy miután a jogszabálysértés pusztán a meghívó értelmezésével megállapítható volt, nem vizsgálta azt, hogy egyébként az intézőbizottság tagja neve jogosult volt-e helyettesíteni az intézőbizottság elnökét, az erre szóló meghatalmazása szabályos-e, miután az intézőbizottság tagja neve a meghívót nem az intézőbizottság elnöke helyett eljárva írta alá.

Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, annak megváltoztatását, a kereset elutasítását, és a felperes perköltségben való marasztalását kérve.

Fellebbezési álláspontja szerint a Tht. 43.§ /1/ bekezdésében foglaltakra figyelemmel az intézőbizottságnak nemcsak joga, de törvényben előírt kötelezettsége is a társasház ügyeinek intézése. Kifejtette, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívására azért volt szükség, mert a felperes közbenjárására az alperes számláját vezető bank visszavonta az intézőbizottság tagja neve, mint intézőbizottsági tag ideiglenes rendelkezési jogát, és ez a körülmény a társasház működését veszélyeztette.

Az alperes szerint az intézőbizottság testületi szerv, ezért feladatait nem kizárólag az elnöke útján gyakorolhatja. Álláspontja szerint a Tht. 33.§ /1/ bekezdése nem kizárólagos jogot, hanem kötelezettséget állapít meg a közös képviselő részére, nem kizárt, hogy az intézőbizottság elnökét feladatai ellátásában az intézőbizottság tagja helyettesítse, ellenkező értelmezés értelmetlenné tenné a testületi szervek létét.

Kifejtette azt is, hogy az intézőbizottság elnöke az intézőbizottság tagja neveot, mint intézőbizottsági tagot meghatalmazta arra, hogy teljes jogkörben helyettesítse, a meghatalmazás tekintetében pedig formakényszer nem állt fenn. A közgyűlés összehívásáról az intézőbizottság tagja neve az intézőbizottság elnökétől kapott meghatalmazás alapján járt el, a helyettesítésről a tulajdonostársak előzetesen tájékoztatást kaptak, illetőleg a helyettesítési jogkörben való eljárás a meghívó tartalmából is megállapítható.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

Álláspontja szerint az intézőbizottság tagja neve a közgyűlés összehívására vonatkozó meghívót saját nevében nem írhatta volna alá, akkor járt volna el jogszerűen, amennyiben a meghívóban a közgyűlés összehívójaként az intézőbizottság elnökét tünteti fel, és az aláírása mellett feltünteti, hogy a meghívót az intézőbizottság elnöke helyett és nevében írja alá, mint meghatalmazott.

A fellebbezés alapos.

A társasházi törvény biztosítja a tulajdonostárs részére azt a jogot, hogy a jogszabályba ütköző közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását kérje. Ugyanakkor ezen jog gyakorlása nem lehet parttalan és öncélú.

Formálisan helytálló az elsőfokú bíróság álláspontja, amely szerint a rendkívüli közgyűlés összehívása nem felelt meg teljes egészében a Tht. 33.§ /1/ bekezdésében foglaltaknak. Az alperesi társasháznál közös képviselő nem, hanem intézőbizottság működik, így a Tht. 33.§ /1/ bekezdése szerint a közgyűlés összehívására az intézőbizottság elnöke jogosult. Kétségtelen, hogy a jelen ügyben az eljárásában átmenetileg akadályozott intézőbizottsági elnök helyett az ő meghatalmazása alapján az intézőbizottság egyik tagja hívta össze a közgyűlést, és a meghívót saját nevében, nem pedig az intézőbizottság elnöke meghatalmazottjaként írta alá.

Ugyanakkor az is tény, hogy az intézőbizottság tagja neve intézőbizottsági tag az intézőbizottság elnökétől meghatalmazással rendelkezett.

Ezért a másodfokú bíróság megítélése szerint a jelen ügyben a jogsértés nem éri el azt a szintet, amely indokolja, hogy a bíróság a több mint két évvel korábban meghozott közgyűlési határozat érvénytelenségét megállapítsa.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében maga sem vitatja, hogy az intézőbizottság tagja neve rendelkezett érvényes meghatalmazással az intézőbizottság elnökétől, megítélése szerint lehetősége is lett volna jogszerűen összehívni a közgyűlést akkor, ha a közgyűlési meghívót nem saját nevében írja alá, hanem az intézőbizottság elnöke helyett, és nevében, mint meghatalmazott.

A társasház rendkívüli közgyűlése a társasház működéséhez szükséges határozatot hozott, amely átmeneti időre jogosította fel az intézőbizottság tagját a társasház képviseletében történő eljárásra, joghátrányt a felperes nem szenvedett, ilyet nem is állított.

Ezért a másodfokú bíróság megítélése szerint a formális jogsértésre alapított keresetindítás nem felel meg a Tht. 42.§ /1/ bekezdésében írt rendelkezés társadalmi rendeltetésének valódi érdeksérelem hiányában, a jogsértés nem éri el azt szintet, amelyre figyelemmel a bíróságnak a társasház működésébe indokolt lenne beavatkoznia.

A bíróság meggyőződése szerint a jelen ügyben a társasház egésze számára jóval sérelmesebb volna a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása, mint a kereset elutasítása, a keresetnek történő helyt adás nem szolgálná a társasház törvényes működéséhez fűződő érdeket. Ezért a másodfokú bíróság a fenti indokolással a Pp. 253.§ /2/ bekezdése alkalmazásával az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította.

A másodfokú ítélet folytán az alperes vált pernyertessé, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 253.§ /2/ bekezdése alkalmazásával mellőzte az alperes elsőfokú perköltségben való marasztalását, és a Pp. 78.§ /1/ bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes első- és másodfokú perköltsége (ügyvédi munkadíj) megfizetésére, míg saját perköltségét a felperes viselni tartozik.

Az alperest megillető perköltség összegét a másodfokú bíróság a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről rendelkező 32/2003. (VIII.22.) IM.r. 3.§ 2/a., illetve /5/, valamint /6/ bekezdése alapján állapította meg.

Zalaegerszeg, 2014. január 14.

dr.Bányai Tamás sk. dr.Sifter Ágnes sk. dr.Csejtei Péter sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró

A kiadmány hiteléül:

Molnárné Lábodi Erika tisztviselő