Pf.21042/2016/5 — Pf.21042/2016/5 — Zalaegerszegi Törvényszék

Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Pf.21.042/2016/5. szám

A Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság képviselő neve által képviselt felperes neve - felperes székhelye alatti székhelyű és felperes levelezési címe szám alatti levelezési című - felperesnek, az képviselő megnevezése (képviselő címe szám, ügyintéző: ügyintéző neve) által képviselt alperes neve - Kalperes székhelye szám alatti székhelyű - alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Zalaegerszegi Járásbíróság 19.P.20.345/2016/5. sorszámú ítélete ellen az alperes 7. sorszámú fellebbezése folytán megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezéssel nem érintett részében nem érinti, fellebbezett részében helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS:

Az elsőfokú bíróság az ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül postai úton a felperes helyiségnév levelezési címére adja ki az 1999. november 26. napjától 2000. február 8. napjáig a kft. neve ügyvezetője által a intézmény elnökének megnevezése írt - az 1999.El.II.B.72. számú, 2000. február 8. napján kelt levélben hivatkozott - levelek másolatát azzal, hogy amennyiben azok közérdekű adatnak nem minősülő személyes adatokat tartalmaznak, úgy azt a másolaton felismerhetetlenné kell tenni. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 11.300,- Ft perköltséget. Rendelkezett a feljegyzett kereseti illeték állam általi viseléséről.

A fellebbezéssel érintett indokolásában kifejtette, hogy az alperes a 167/1993. (XI.30.) Kormányrendelet 5.§ (1) bekezdés b) pontján alapuló, 1999. október 25-i jelzése alapján a Pénzügyminisztérium 1999. november 26. napján közleményt jelentetett meg a hivatalos lapjában, amely szerint a kft. neve (a továbbiakban: felszámoló) törölték a felszámolók névjegyzékéből. A felperes közérdekű adat igénylésére figyelemmel az alperes a jelzése másolatát a felperesnek kiadta, egyúttal tájékoztatta, miszerint a bejelentés alapján nem került sor törlésre, mert a Pénzügyminisztérium az eljárást megszüntette. A felperes kérelmére a Pénzügyminisztérium e tájékoztatását és a vele e tárgyban folytatott további levelezés anyagát az alperes megküldte. A Pénzügyminisztérium 2000. január 28. napján kelt levele szerint a felszámoló törlését mérlegelés nélkül, az alperes elnökének jelzése alapján rendelte el, ám a felszámoló alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a törlés Cégközlönyben való közzétételének felfüggesztését is kérve. Emiatt a Pénzügyminisztérium az alperes elnökének tájékoztatását kérte, hogy a törlési közlemény megjelenésének felfüggesztéséhez hozzájárul-e vagy kéri a törlés azonnali közzétételét. Az alperes elnöke a válaszlevelében a törlési közlemény megjelentetésének felfüggesztéséhez hozzájárult. E levélben szerepelt az is, miszerint a felszámoló ügyvezetője több levélben kereste meg az alperes elnökét a törlésre vonatkozó jelzés felülvizsgálatát kérve. Az elsőfokú bíróság álláspontja alapján az alperes a felszámoló kiadni kért levelei vonatkozásában a 2011. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Infotv.) 3.§ 5. pontja értelmében adatkezelőnek minősül, mivel az Infotv.3.§ 10. pontjában írt definíció alapján az adat tárolása is adatkezelésnek minősül, függetlenül az irat keletkezési helyétől. A felszámolótól származó, az alperes elnökéhez írt levelek közérdekű adatnak minősülnek, mivel az alperes közfeladata ellátásával összefüggésben keletkeztek, mert az alperes elnöke a felszámoló törvénysértő tevékenységét, mulasztását észlelve élt jelzéssel a Pénzügyminisztérium felé és a felszámoló megkeresései ezen jelzés felülvizsgálatára irányultak. Miután az alperes a felszámoló levelei tekintetében nem bizonyította, hogy alappal, jogszerűen tagadta meg azok kiadását, így az elsőfokú bíróság - a keresetet ennek kapcsán megalapozottnak találva - e levelek kiadására kötelezte az alperest. A felek pernyertessége-pervesztessége 1/3-2/3 arányára figyelemmel kötelezte a felperest a Pp.81.§ (1) bekezdése alkalmazásával az alperesnek járó elsőfokú perköltség arányos részének megfizetésére, amely az útiköltségben jelentkező készkiadás összegét jelentette. Miután a per az Itv.57.§ (1) bekezdés o) pontja értelmében tárgyi illetékmentes volt, emiatt rendelkezett a feljegyzett kereseti illeték állam általi viseléséről.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve a részbeni megváltoztatását és a kereset teljes körű elutasítását, a felperes első- és másodfokú perköltségben marasztalásával.

Hivatkozása szerint a felszámoló levelei nem az alperes közfeladatával összefüggésben keletkeztek, azok nem értékelhetőek azonosan a Pénzügyminisztérium leveleivel, mivel a közfeladat ellátásának kizárólag a Pénzügyminisztérium felé történt jelzés minősül, következésképp az ezzel összefüggésben végzett tevékenység is kizárólag a Pénzügyminisztériummal fennálló relációban érvényesül. A törlés visszavonását nem kezdeményezhette, ráadásul a felszámoló leveleinek tartalmából számos, a tevékenységére vonatkozó gazdasági jellegű adat is szerepelt. Megalapozatlannak tartotta azon elsőfokú ítéleti indokolást, miszerint nem bizonyította a felszámoló levelei vonatkozásában, hogy kiadását jogszerűen tagadta meg, ugyanis az elsőfokú bíróság a bizonyítandó tényekről tájékoztatást nem adott, bizonyítási indítvány előterjesztésére nem hívta fel, a jogvita tárgyát maga is jogkérdésnek tekintette.

A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A fellebbezés nem megalapozott.

* * *

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp.253.§ (3) bekezdése értelmében csak a fellebbezéssel támadott - a keresetnek részben helytadó - részében bírálta felül, a keresetet részben elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezést nem érintette.

A másodfokú bíróság egyetért az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással, az abból levont jogi következtetéssel, ezáltal a döntésével, a jogi indokolás alábbi kiegészítésével:

Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése alapján mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

A 167/1993. (XI.30.) Kormányrendelet 5.§ (1) bekezdés d) pontja szerint a felszámolót a névjegyzékből a Pénzügyminisztérium törli, ha a megyei (fővárosi) bíróság elnöke jelzi, hogy a felszámoló felszámolási tevékenysége során súlyosan és ismétlődően megsérti a jogszabályokat.

Az Infotv.1.§-a értelmében e törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon.

Az Infotv.3.§ 5. pontja és 26.§ (1) bekezdése értelmében a bíróságok közfeladatot ellátó szervek és a kezelésükben lévő közérdekű adatokról tájékoztatást kell adniuk az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében írtakra tekintettel. Az Infotv.1.§-a szerint e törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása, többek között a közügyek átláthatósága, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítése érdekében. Az Infotv.3.§ 5. pontja alapján az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő adatok közül kizárólag azok közérdekűek, amelyek e szervek tevékenységére is vonatkoznak, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkeztek. Az Infotv. a közérdekű adat fogalmának meghatározásánál tehát egyértelműen összekapcsolta a közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő és egyben a tevékenységére vonatkozó, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok körét, így tehát a feltételeknek együttesen kell érvényesülniük ahhoz, hogy azok közérdekű adatok legyenek (Kúria Pfv.IV.21.976/2014/9.).

Miután az alperes nem vitatottan az Infotv.26.§ (1) bekezdésében meghatározott közfeladatot ellátó szerv, ezért az adott perben azt kellett megítélni, hogy a felszámoló által az alperes elnökének megküldött levelek az alperes közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek-e. A közérdekű adatok kiadásának kötelezettségét az Infotv.1.§-ában meghatározott cél, a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek alapozza meg. Az Alkotmánybíróság a 21/2013. (VII.19.) AB határozatában hangsúlyozta, hogy a közérdekű adatként való minősítés célja az átláthatóság és a közélet tisztasága elvének biztosítása, de ez az elv valamennyi, a közfeladatok ellátásával összefüggő közérdekű adat kezelése szempontjából is irányadó (Kúria Pfv.IV.21.976/2014/9.). Az alperes elnöke közfeladata ellátása körében tett jelzést 1999. október 25. napján a 167/1993. (XI.30.) Kormányrendelet 5.§ (1) bekezdés b) pontjának megfelelően a Pénzügyminisztérium felé a felszámoló törlése végett, mely szintén nem képezte vita tárgyát a perben. Az alperes a Pénzügyminisztériummal született levelezéséről szóló iratokat közérdekű adatként a felperes kérésére kiadta. Ugyanakkor az alperesnek a Pénzügyminisztériumhoz írott azon levele, melyben hozzájárult a törlési közlemény megjelenésének felfüggesztéséhez, tartalmazta, hogy a felszámoló ügyvezetője több levelében megkereste az alperes elnökét a törlésre vonatkozó jelzés felülvizsgálatát kérve. A másodfokú bíróság teljes mértékben egyetért az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával, mely szerint e levelek az alperes elnökének a 167/1993. (XI.30.) Kormányrendelet 5.§ (1) bekezdés b) pontjában írt jelzési kötelezettségével összefüggésben keletkeztek, függetlenül attól, hogy nem a Pénzügyminisztérium és az alperes elnökének relációjában jöttek létre, ugyanakkor az alperes elnökének jelzése következményeként. Ez indukálta ugyanis a felszámoló leveleit, mert az alperes elnökétől a törlésre vonatkozó jelzése felülvizsgálatát kérte. Emiatt nem volt helytálló az alperes fellebbezése, mivel - a kifejtettek értelmében - a felszámoló levelei, az alperes közfeladatának ellátásával - Pénzügyminisztérium felé teendő jelzési kötelezettségével - összefüggésben, ahhoz szorosan kapcsolódóan születtek. Ez is szolgálja ugyanis az alperes átláthatóságát az Infotv.1.§-ában megfogalmazott cél érdekében, az Alkotmánybíróság 21/2013. (VII.19.) AB határozatában írtak szerint. Az a körülmény, hogy a felszámoló levelei a tevékenységére vonatkozó gazdasági jellegű adatokat is tartalmaztak, e szempontból nem bírnak döntő jelentőséggel, mert az Infotv.30.§ (1) bekezdése alapján a nem megismerhető adatokat felismerhetetlenné kell tenni, erről pedig az elsőfokú bíróság helytállóan döntött.

Bár kétségtelen tény, miszerint az Infotv.31.§ (2) bekezdésének megfelelően a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania, mindazonáltal a peres felek jogvitájában elbírálandó jogkérdés eldöntéséhez nem volt szükség bizonyítás lefolytatására, hanem a kért adatok jogi minősítésének kérdésében kellett állást foglalni. Erre tekintettel az elsőfokú ítélet indokolása 4. oldalán a 3. bekezdés utolsó mondatában nem egészen volt pontos a megfogalmazás, hiszen nem az alperes bizonyítási kötelezettségének elmulasztása miatt került sor a kereset elutasítására, hanem azért, mert az eldöntendő jogkérdésben - mely külön bizonyítást nem igényelt - a kereset megalapozott volt.

Mindezek miatt a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet - a fellebbezett részében - a fellebbezés kapcsán tett ezen indokolásbeli kiegészítéssel, egyebekben helyes indokaira utalással a Pp.253.§ (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a felperesnek azonban a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért a javára fellebbezési perköltség megállapítása nem történt. A fellebbezési eljárás az Itv.57.§ (1) bekezdés o) pontja értelmében illetékmentes volt, ezért fellebbezési illeték viseléséről határozni nem kellett.

Zalaegerszeg, 2016. október 11.

. Bartalné dr. Mentes Judit sk. Tóth Györgyné dr. sk. Dr. Polay József sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró