Pf.21034/2009/4 — Pf.21034/2009/4 — Zalaegerszegi Törvényszék

Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 2.Pf.21.034/2009/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Zala Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság a Dr. Hock Ügyvédi Iroda (Ajka, Tűzoltó u. 6. I./3. szám, ügyintéző: dr. Hock Ernő ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.r. felperes lakcíme. szám alatti lakos) I.r., és II.rendű felperes neve II.r. felperes lakcime szám alatti lakos és Ajka, Kosztolányi Dezső u. 17. I/3. szám alatti tartózkodási helyű) II.r. felpereseknek, dr. Balázs László Tibor ügyvéd (Budapest, VII.ker., Rákóczi Ferenc út 54. II/216. szám) által képviselt alperes neve II.r. felperes lakcime szám alatti lakos) alperes ellen ingatlan kiürítése, használati díj és rezsiköltség megfizetése iránt indított perében a Keszthelyi Városi Bíróság 6.P.20.486/2007/9. számú ítélete ellen az alperes 10. sorszámú fellebbezése folytán megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára - külön adóhatósági felhívásra - 67.100,- (hatvanhétezer-egyszáz) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket, továbbá a felperesek, mint egyetemleges jogosultak részére 15 (tizenöt) nap alatt 35.000,- (harmincötezer) Ft fellebbezési perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.21.176/2006/8. számú végzése alapján megismételt eljárás eredményeként az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül hagyja el és bocsássa az I.r. felperes birtokába a helysegnev 2039/2. hrsz-ú, természetben helysegnev szám alatti ingatlant és fizessen meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 138.416,- Ft rezsiköltséget és annak 2005. május 27. napjától kezdődően, továbbá 426.666,- Ft hátralékos használati díjat és annak 2006. január 05. napjától kezdődően, valamint az I.r. felperesnek 313.333,- Ft hátralékos használati díjat és annak 2007. augusztus 01. napjától kezdődően a kifizetés napjáig terjedő időszakra járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. Kötelezte továbbá az alperest, hogy 2008. április 01. napjától kezdődően az ingatlan elhagyásáig terjedő időszakra - minden hónap 10. napjáig előre esedékesen - fizessen meg az I.r. felperesnek havi 20.000,- Ft folyamatos használati díjat. Az alperest a felperesek, mint egyetemleges jogosultak javára 71.300,- Ft perköltség és 50.000,- Ft + 20% ÁFA perköltség (ügyvédi munkadíj) megfizetésében is marasztalta 15 napos teljesítési határidővel.

Ítéletének indokolása szerint a helysegnev 2039/2. hrsz-ú „lakóház, udvar, gazdasági épület” megjelölésű, természetben helysegnev szám alatti ingatlan (a továbbiakban: perbeli ingatlan) az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint 3/5-öd részben a II.r. felperes, 2/5-öd részben az alperes tulajdonát képezi. Az ingatlanon az I.r. felperesnek holtig tartó haszonélvezeti joga áll fenn és 2006. december 10. napján bekövetkezett haláláig a II.r. felperes jogelődjének, I.rendű felperes nevenénak is holtig tartó haszonélvezeti joga állt fenn. A II.r. felperes és az alperes házastársak voltak, házasságuk jogerősen felbontásra került. A házassági bontóperükben megkötött és a 2002. november 25-én jogerőre emelkedett végzéssel jóváhagyott egyezségben a perbeli ingatlan osztott használatában állapodtak meg, melynek megfelelően használja az alperes a lakóépület tetőtéri részét. Az elsőfokú bíróság az I.r. felperes és a II.r. felperes jogelődje haszonélvezeti joga tartalmának megállapításánál a perbeli ingatlan tulajdoni lapján feltüntetett adatokból indult ki, miszerint - utalással az 1997. évi CXLI. tv. 5.§. (1) bekezdésében foglaltakra - a holtig tartó haszonélvezeti jog „1996. november 27-től a teljes ingatlanra fennáll”. A Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.21.176/2006/8. számú végzése értelmében lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes nem ajánlott fel olyan bizonyítást, amelyből a haszonélvezeti jog tartalmának korlátozása megállapítható lenne, mellyel szemben a felperesek által csatolt okirati bizonyítékok alapján az a következtetés volt levonható, hogy az I.r. felperes holtig tartó haszonélvezeti joga a teljes ingatlanra kiterjed. A perbeli ingatlanon a II.r. felperes és az alperes házasságkötését megelőzően is állt felépítmény, ezért alaptalan hivatkozás volt, hogy a haszonélvezeti jog csak a földterületre terjedt ki, ugyanakkor a közös építkezést követően 1998. július 10. napján közjegyzői okiratba foglalt megállapodás pedig a haszonélvezeti jog változatlan terjedelemben való fennállását igazolta. Miután a házassági bontóperben a lakáshasználat tárgyában kötött jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség a haszonélvezeti jog gyakorlásának korlátját nem képezhette, ezért a Ptk.157.§. (1) és (2) bekezdése értelmében a perbeli ingatlan birtoklására az I.r. felperes és haláláig a II.r. felperes jogelődje jogosult, emiatt a Ptk.193.§. (1) bekezdése alapján az alperest, mint jogalap nélküli birtokost a perbeli ingatlan elhagyására és az I.r. felperes birtokába bocsátására kötelezte. Mivel az alperes a haszonélvezők akarata és felszólítása ellenére, a haszonélvezeti jogot csorbítva használta a perbeli ingatlant, ezért használatának terjedelme arányában többlethasználati díj fizetésére köteles. Ennek összegét igazsagugyi szakerto neve igazságügyi ingatlanforgalmi és építészszakértő szakvéleménye alapján havi 20.000,- Ft alapulvételével határozta meg és 2006. december 10-ig a felperesek javára egyetemlegesen, míg ezt követő időszakra kizárólag az I.r. felperest megilletően marasztalta az alperest a Ptk.301.§. (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatokkal együtt a hátralékos, illetve 2008. április 01-től a folyamatos többlethasználati díj viselésére. A rezsiköltségek arányos része megfizetésére az alperest a számlák, csekkmásolatok és I.szamu tanu neve tanúvallomása alapján kötelezte a Ptk.141.§-a értelmében a Ptk.301.§. (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatával együtt. A perköltség alperes általi viseléséről a Pp.78.§. (1) bekezdésére és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendeletre utalással határozott.

Az ítéletet az alperes támadta fellebbezéssel. Pontosított fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását; másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.21.176/2006/8. számú végzése kötelező előírásainak nem tett eleget, nem folytatott le új eljárást és bizonyítást, ítéletét folytatólagos eljárásban hozta meg, illetve nem határozott a megállapított felülvizsgálati eljárás költségeinek viseléséről sem. A 6.P.20.486/2007/1. számú felhívás csupán a beszámítási indítványok előterjesztésére vonatkozott, a 4. számú tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint pedig a tárgyalás folytatására került sor. Az eljárási szabálysértések miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének van helye.

A felperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A fellebbezés nem alapos.

* * *

A másodfokú bíróság egyetért az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással, melyet a Győri Ítélőtábla Pf.III.20.361/2008/3. számú ítéletével helybenhagyott Zala Megyei Bíróság 6.P.20.949/2008/5. számú ítélete alapján kiegészít az alábbiakkal:

A II.r. felperes és az alperes 1990-ben kötöttek házasságot és 1990. november 06. napján kötött adásvételi szerződés alapján közösen megvásárolták az ajkai 3255/6/A/21. hrsz. alatti, helységnév 2. szám alatt található szövetkezeti lakásingatlant 1.255.000,- Ft vételár ellenében akként, hogy az első lakáshoz jutók támogatásaként 150.000,- Ft-ot, szociálpolitikai kedvezményként 200.000,- Ft-ot kaptak, ifjúsági takarékbetétből 779.000,- Ft-ot fizettek ki a vételárból, míg az Országos Takarékpénztár a vételárhátralék kifizetéséhez 126.000,- Ft kölcsönt nyújtott a számukra. Az adásvételi szerződés alapján a II.r. felperes javára 1/3, az alperes javára 2/3 tulajdoni hányad került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. E lakásingatlant 1995. március 20. napján kötött adásvételi szerződéssel 1.250.000,- Ft vételárért eladták. A II.r. felperes a szüleivel 1996. november 20. napján ajándékozási szerződést kötött, mely alapján a szülők a helysegnev 2039/2. hrsz-ú, akkor még „gyümölcsös és szőlő” művelési ágban nyilvántartott zártkerti ingatlant a II.r. felperesnek ajándékozták, de mindkettejük javára holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A II.r. felperes és az alperes az 1996. évben készült engedélyezési terv alapján az ingatlanon álló gazdasági épületet egy új, szerkezetileg önálló szárnnyal bővítették, a kapcsolódó szinteket összenyitották, melynek eredményeként a két lakószinten két önálló használatra alkalmas, egy földszinti 72 m2 és egy tetőtéri 50 m2 alapterületű lakás létesült, ennek keretében a bővítés mellett beépítésre került az eredeti gazdasági épület földszintje és tetőtere is. Ezen bővítési és átalakítási építési munkákhoz teljes egészében felhasználták az Ajka, Tűzoltó u. 18. VI/21. szám alatti szövetkezeti lakásukért kapott 1.250.000,- Ft-ot. Miután kérelmüknek helytadva helysegnev Község Jegyzője az 1997. május 30. napján, 445-2/1997. ügyszám alatt meghozott határozatával az ingatlanon lévő eredeti gazdasági épületet lakóházzá minősítette, majd az 1998. július 03. napján meghozott és 1998. július 04. napján jogerőre emelkedett 552-2/1998. számú határozatával az ingatlanon építési engedély nélkül létesített melléképület fennmaradásának engedélyezését és az engedélyt megadta, a felperesek, néhai I.rendű felperes nevené (a II.r. felperes édesanyja) és az alperes 1998. július 10. napján kozjegyzo dr. keszthelyi közjegyző előtt közjegyzői okiratban foglalt megállapodást kötöttek. E megállapodásban rögzítették, hogy a II.r. felperes és az alperes a perbeli ingatlanra lakóházat építettek és közöttük ráépítés jogcímén a Ptk.137.§. (3) bekezdése alapján közös tulajdon jött létre akként, hogy a II.r. felperes tulajdoni illetőségének aránya 3/5, míg az alperesé 2/5. Megállapították, hogy az ingatlan forgalmi értéke az építkezés előtt a telek értékével egyezően 500.000,- Ft volt, az építkezés befejezése utáni állapotban pedig 2.500.000,- Ft azzal, hogy abból a telek értéke 500.000,- Ft, a lakóház értéke pedig 2.000.000,- Ft. A szerződő felek e közjegyzői okiratban rögzítették, hogy „a teljes ingatlant a továbbiakban terheli I.rendű felperes neve és házastársa, I.rendű felperes nevené szemelynev 1. holtig tartó haszonélvezeti joga”, majd két mondattal később azt tartalmazza a közjegyzői okirat, hogy „a haszonélvezeti jog változatlan”.

A II.r. felperes és az alperes közötti házassági életközösség 2001. augusztusi megszűnését követően a Zala Megyei Bíróság előtt 4.P.20.945/2003. szám alatt folyamatban volt házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti perben 2004. július 10. napján tartott tárgyaláson egyezséget kötöttek a közös tulajdon megszüntetéséről oly módon, hogy az alperes 2/5 tulajdoni hányadát a II.r. felperes 10.000.000,- Ft megváltási ár ellenében magához váltja, az I.r. felperes és néhai I.rendű felperes nevené haszonélvezeti joga pedig változatlanul fennmarad. Ezen egyezség érvénytelenségének megállapítása, illetve a perbeli ingatlan vonatkozásában a felperesek tulajdonjoga megállapítása iránti keresetet a Zala Megyei Bíróság a 6.P.20.949/2008/5. számú ítéletével elutasította, melyet a Győri Ítélőtábla a Pf.III.20.361/2008/3. számú ítéletével helybenhagyott.

* * *

A másodfokú bíróság a kiegészített tényállásra is figyelemmel egyetért az elsőfokú bíróság kialakított jogi álláspontjával és érdemi döntésével.

A másodfokú bíróság megítélése szerint az elsőfokú ítélet a Pp.252.§. (2) bekezdése szerinti hatályon kívül helyezésének feltételei nem álltak fenn.

Nem sértett eljárási szabályt az elsőfokú bíróság, amikor a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.21.176/2006/8. számú végzését követően folytatólagos tárgyalásra tűzött határnapot. A Pp.128.§-a értelmében az első tárgyalás kezdetén a felperes vagy a tanács elnöke (bíró) felolvassa vagy ismerteti a keresetlevelet, melyet követően nyilatkozik a felperes arra, hogy a keresetlevélben előadott keresetét változatlanul fenntartja-e, illetőleg módosítja-e. Nyilatkozata után az alperes terjeszti elő az ellenkérelmét. Ha az első tárgyalás elhalasztásra kerül, azt követően minden további tárgyalás a Pp.142.§. (1) bekezdése szerint folytatólagos tárgyalás. Ennek értelmében a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.21.176/2006/8. számú végzését követően kitűzött tárgyalás is folytatólagos tárgyalás volt. Ebből következően eljárási szabálysértés nélkül járt el az elsőfokú bíróság, amikor ítéletét „folytatólagos eljárásban hozta meg”.

Alaptalan azon fellebbezési érvelés is, hogy az elsőfokú bíróság „nem folytatott le új eljárást”, illetőleg „nem tett eleget a Legfelsőbb Bíróságnak a bizonyításra vonatkozó kötelező előírásainak”. A Legfelsőbb Bíróság a Pfv.I.21.176/2006/8. számú végzésében az alperes ellenkérelme érdemi elbírálása érdekében lefolytatandó részbizonyítás foganatosítása kapcsán adott iránymutatást a megismételt eljárásra. Előírása szerint az 1998. július 10. napján készült közjegyzői okiratban foglaltakra tekintettel a szerződést kötő felek valóságos szerződési akarata végett módot kell adni a feleknek további bizonyítási indítványaik előterjesztésére, mivel a közjegyzői okiratban foglaltak nem egyértelműek atekintetben, hogy a haszonélvezeti jog „a teljes ingatlant a továbbiakban is terheli”, avagy nem terjed ki a perbeli felépítményre, mivel rendelkeztek egyidejűleg arról is, hogy „a haszonélvezeti jog változatlan”. Kiemelte a Legfelsőbb Bíróság a hivatkozott végzésében, hogy a felpereseket terheli annak minden kétséget kizáró bizonyítása, hogy az I.r. felperes és néhai I.rendű felperes nevené számára a perbeli felépítményre is haszonélvezeti jogot kívánt biztosítani az alperes és volt házastársa, a II.r. felperes.

Az elsőfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.21.176/2006/8. számú végzése szerinti iránymutatást szem előtt tartva helyesen járt el, amikor e végzés megküldésével egyidejűleg felhívta a feleket a 6.P.20.486/2007/1. számú végzéssel bizonyítási indítványaik 30 napon belüli előterjesztésére. Nem vitásan a bizonyítási indítvány helyett „beszámítási indítvány” szerepelt a felhívásban, melyre tekintettel az elsőfokú bíróság a 6.P.20.486/2007/4. számú tárgyalási jegyzőkönyve 3. oldalán a pontatlanságot korrigálta olymódon, hogy a bizonyítási indítványok 30 napon belüli előterjesztésére megadott határidő a tárgyalás napján, azaz 2007. szeptember 26. napján kezdődik. E tárgyaláson jelen volt személyesen az alperes és jogi képviselője, azonban sem 30 napon belül, 2007. október 26-ig sem azon túl bizonyítási indítványokat nem terjesztettek elő. A 2008. március 28. napján megtartott tárgyaláson szintén személyesen jelen volt az alperes és jogi képviselője, melyen a jogi képviselő úgy nyilatkozott, hogy bizonyítási indítványa nincs. Ezzel szemben megállapítható, hogy a felperesek az elsőfokú bíróság felhívásának eleget téve - a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.21.176/2006/8. számú végzésében foglaltaknak megfelelően - a 6.P.20.486/2007/2. számú előkészítő iratukhoz csatolva előterjesztették azon bizonyítékaikat, melyekkel bizonyítani kívánták, hogy az 1998. július 10. napján közjegyzői okiratban foglalt megállapodás értelmében a perbeli felépítményre is kiterjedt az I.r. felperes és néhai I.rendű felperes nevené holtig tartó haszonélvezeti joga.

A fentiekből megállapíthatóan az elsőfokú bíróság eleget tett a Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.21.176/2006/8. számú végzésében a megismételt eljárás vonatkozásában adott előírásainak, módot adott a holtig tartó haszonélvezeti jog terjedelmére vonatkozó bizonyítási indítványok előterjesztésére.

Téves az a fellebbezési hivatkozás is, hogy az elsőfokú bíróság „nem határozott a megállapított felülvizsgálati eljárás költségeinek a viseléséről”. Tény, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Pfv.I.21.176/2006/8. számú végzésében az alperes felülvizsgálati eljárási költségét 45.000,- Ft-ban állapította meg, miután azonban az alperes az elsőfokú ítélet értelmében pervesztes lett, ezért saját költségei (így a felülvizsgálati eljárás költsége is) a terhén maradtak, azokat saját magának kell viselnie (megtérítésükre a felperesek nem voltak kötelezhetők).

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemi döntésével maradéktalanul egyetért, s miután az alperes fellebbezése lényegében az érdemi döntést nem is kifogásolta (csupán eljárási okokból kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését), ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletben foglalt jogi álláspont megismétlése nélkül azt hangsúlyozza, hogy a felperesek a Pp.164.§. (1) bekezdése szerinti bizonyítási kötelezettségüknek sikerrel eleget tettek.

A felperesek 6.P.20.486/2007/2. számú előkészítő iratukhoz csatolt okirati bizonyítékokkal eredményesen bizonyították, hogy az I.r. felperes és a II.r. felperes jogelődje - I.rendű felperes nevené - holtig tartó haszonélvezeti joga a II.r. felperes és az alperes közös építkezése eredményeként létrejött felépítményre is kiterjedt. A II.r. felperes és az alperes ráépítését követően került megkötésre az 1998. július 10. napján közjegyzői okiratban foglalt tulajdonközösséget létrehozó megállapodás, annak rögzítésével, hogy az I.r. felperes és néhai I.rendű felperes nevené haszonélvezeti joga „a teljes ingatlant a továbbiakban is terheli”, illetőleg „A haszonélvezeti jog változatlan”. E rendelkezések a szerződéskötő felek azon valóságos szerződési akaratát jelentette, hogy a ráépítés ellenére változatlanul a teljes ingatlanra kiterjed a holtig tartó haszonélvezeti jog. (Amennyiben a szerződést kötő felek akarata arra irányult volna, hogy csak a földterületre és az eredeti gazdasági épületre terjedjen ki a perbeli ingatlan eredeti tulajdonosainak haszonélvezeti joga, úgy a haszonélvezeti jog terjedelmét korlátozott mértékben rögzítették volna az 1998. július 10. napján kelt közjegyzői okiratban foglalt tulajdonközösséget létrehozó megállapodásban.) Emellett megállapítható volt az is, hogy a ráépítés előtt is volt a perbeli ingatlanon egy gazdasági épület, ezért nem helytálló az alperes ellenkérelmének azon hivatkozása, hogy csak a földterületre terjedt ki a II.r. felperes szüleinek haszonélvezeti joga. Miután a holtig tartó haszonélvezeti jogot a közjegyzői okiratban foglalt megállapodásban nem korlátozták, az alperes a haszonélvezeti jog teljes ingatlanra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ellen nem tiltakozott az életközösség fennállta alatt, ezért a teljes ingatlanra alapított haszonélvezeti jog helytállóan került megállapításra. Ennélfogva megalapozott volt az alperesnek az ingatlan elhagyására kötelezése a Ptk.157.§. (1) bekezdése és a Ptk.193.§. (1) bekezdése értelmében tekintettel arra is, hogy a 6.P.20.486/2007/9. számú tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozata szerint bútorai egy részének elszállítása ellenére birtokban tartotta az ingatlan korábban általa használt részét és onnan nem a visszatérés szándéka nélkül költözött el. Ebből következően jogalapját tekintve megalapozott volt a használati díj és a rezsiköltség megfizetése iránti kereseti kérelem is, ennélfogva ezen igények kapcsán hozott - összegszerűen nem vitatott - elsőfokú ítéleti rendelkezések helytállóak voltak.

Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - utalva annak helyes indokaira is - a Pp.253.§. (2) bekezdésének megfelelően helybenhagyta.

Az eredménytelenül fellebbező alperes a Pp.239.§-a szerint alkalmazandó Pp.78.§. (1) bekezdése értelmében köteles a felperesek, mint egyetemleges jogosultak (Ptk.335.§. (1) bekezdése) részére fellebbezési perköltség megfizetésére, melynek - 25% ÁFÁ-val növelt - összege a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§. (1) bekezdése, (2) bekezdés a., pontja, (5) bekezdése és 4/A.§. (1) bekezdése szem előtt tartásával került meghatározásra. A másodfokú bíróság a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§. (2) bekezdésének megfelelően kötelezte a fellebbezési eljárásra személyes illetékfeljegyzési jog kedvezményében részesített alperest (11.sorszámú végzés) - sikertelen fellebbezése miatt - a feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére.

Zalaegerszeg, 2009. szeptember 22.

Dr. Polgárné dr. Vártok Irén sk. Dr. Bartalné dr. Mentes Judit sk. Dr. Licskay József sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró

A kiadmány hiteléül:

mb. írnok