Legislator Rechtsdatenbank & Rechtsprechung
Pf.20892/2013/4 KI-strukturiert

Pf.20892/2013/4 — Pf.20892/2013/4 — Zalaegerszegi Törvényszék

Geschäftsnummer Pf.20892/2013/4
Gericht / Behörde
Entscheiddatum
Rechtsordnung Ungarn — Rechtsprechung (HU)

Zusammenfassung (Sachverhalt & Erwägungen)

KI-strukturiert

A Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Pf.20.892/2013/4. szám A Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a felperest képv. szerv neve (felperest képv. szerv címe) által képviselt felperes neve felperesnek, a I.r. alperes képv. neve ügyvéd (I.r. alperes képv. címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe) I.r., a II.r. alperes jogi képv. neve Ã...

Leitsatz / Regeste

KI-strukturiert
A Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Pf.20.892/2013/4. szám A Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a felperest képv. szerv neve (felperest képv. szerv címe) által képviselt felperes neve felperesnek, a I.r. alperes képv. neve ügyvéd (I.r. alperes képv. címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe) I.r., a II.r. alperes jogi képv. neve Ã...

Fragen Sie sich, wie dieser Entscheid auf Ihren Fall anwendbar ist?

Prüfen Sie diesen Entscheid zusammen mit Bundesrecht, kantonalen Erlassen, Kommentaren und Folgeentscheiden in Legislator AI.

Fall in Legislator öffnen →

Volltext des Entscheids — Pf.20892/2013/4

A Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Pf.20.892/2013/4. szám

A Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a felperest képv. szerv neve (felperest képv. szerv címe) által képviselt felperes neve felperesnek, a I.r. alperes képv. neve ügyvéd (I.r. alperes képv. címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe) I.r., a II.r. alperes jogi képv. neve ügyvéd (II.r. alperesi képv. címe) által képviselt II.r. alperes neve (II.rendű alperes címe) II.r. alperes, a III.r. alperesi jogi képv. neve ügyvéd (III.r. alperesi jogi képv. címe) által képviselt III.rendű alperes neve sz.: III.rendű alperes leánykori neve (III.r. alperes címe) III.r., és IV.rendű alperes neve sz. IV.rendű alperes leánykori neve (ugyanottani lakos) IV.r., a V.rendű alperes neve (V.rendű alperes címe) V.r., a VI.rendű alperes neve (VI.rendű alperes címe) VI.r., a VII.rendű alperes neve (VII.rendű alperes címe) VII.r. alperesek ellen szerződés semmisségének megállapítása iránt indított perében a Lenti Járásbíróság 3.P.20.030/2013/18. számú ítélete ellen a felperes által 19. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet nem fellebbezett részében nem érinti, fellebbezett részében helybenhagyja.

A feljegyzett fellebbezési illeték az állam terhén marad.

A másodfokú bíróság az I.r. alperes részére 10.000.- (tízezer) Ft, a II.r. alperes részére 40.000.- (negyvenezer) Ft + ÁFA, összesen 50.800.- (ötvenezer-nyolcszáz) Ft, a III-IV.r. alperesek, mint egyetemleges jogosultak részére 45.000.- (negyvenötezer) Ft ügyvédi munkadíjat állapít meg, mint perköltséget, amelyet a Magyar Állam visel.

A másodfokú bíróság megkeresi a Zalaegerszegi Törvényszék Gazdasági Hivatalát, hogy I.r. alperes képv. neveügyvéd részére 10.000.- (tízezer) Ft, II.r. alperes jogi képv. neveügyvéd részére 50.800.- (ötvenezer-nyolcszáz) Ft, III.r. alperesi jogi képv. neveügyvéd részére 45.000.- (negyvenötezer) Ft ügyvédi munkadíjat az ellátmány terhére utaljon ki.

A további fellebbezési költségeiket a felek saját maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I-II-III. és IV.r. alperesek között a a perrel érintett ingatlan helységneve az ingatlan hrsz.-a hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában 1999. április 27. napján megkötött „adásvételi szerződés" elnevezésű szerződés 7. pontja semmis; ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását, és annak megállapítását, hogy a perbeli szerződés a Ptk. 200.§ /2/ bekezdés első mondatának II. fordulatában meghatározott semmisségi ok, és a Ptk. 157.§ /1/ bekezdésébe ütközése miatt a Tft. 9.§ /1/, /2/ és /4/ bekezdése alapján semmis; rendelkezzen az Inytv. 62.§ /1/ bekezdés a./ pont, aa./ alpontja alapján az ingatlannyilvántartásban az I.r. alperes 1/1 tulajdoni hányadának, valamint a II.r. alperes haszonélvezeti jogának a törléséről, és a III., IV.r. alperesi eladók tulajdonjogának az eredeti ranghelyen történő visszajegyzéséről.

Az I., II., III., IV.r. alperesek fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

Az V., VI., VII.r. alperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő.

A fellebbezés alaptalan.

*

Az elsőfokú ítélettel szemben a részleges érvénytelenség megállapítása vonatkozásában nem volt tehát fellebbezés, így az elsőfokú ítélet e körben a Pp. 228.§ /3/ bekezdése értelmében a fellebbezési határidő leteltét követő naptól jogerőre emelkedett.

A másodfokú bíróság ítélkezése alapjául elfogadta az elsőfokú bíróság által okszerű mérlegeléssel megállapított tényállást, az abból levont jogi következtetéssel is egyetért, az elsőfokú ítéletet a Pp. 253.§ /2/ bekezdése alapján helyes indokainál fogva hagyta helyben, ezért a Pp. 254.§ /3/ bekezdése értelmében saját határozata részletes indokolását mellőzi, és utal az elsőfokú bíróság indokolásában foglaltakra.

A felperes fellebbezésében foglaltakra figyelemmel ugyanakkor a következőket tartja szükségesnek kifejteni:

A fellebbezésben hivatkozott Ptk. 200.§ /2/ bekezdés első mondatának II. fordulata szerinti semmisségi ok a jogszabály megkerülési célzat. Ahogy ezt is, ugyanúgy a Ptk. 157.§ /1/ bekezdésébe, valamint a Tft. 9.§ /1/, /2/ és /4/ bekezdésébe való ütközés meglétét nyilvánvalóan a szerződés megkötésének időpontjára vetítetten kell vizsgálni, azaz, hogy a szerződés megkötésekor volt-e olyan jogszabály, amelynek megkerülésére irányult a felek egyező szerződési akarata, illetőleg amelybe a megállapodásuk ütközött. A szerződés érvénytelenségének (illetőleg részleges érvénytelenségének) megítélése során is csak a szerződés megkötésekor hatályos anyagi jogszabályok vehetők figyelembe.

Jelen esetben a felperesi felperes neve a szerződés megkötését követő 13 év elteltével olyan jogszabályi rendelkezésekre hivatkozik, amelyek a szerződés megkötésekor nem voltak hatályban (Tft.9.§ /4/ bekezdése, 10.§ /1/ bekezdés d./ pontja és /2/ bekezdése). Ennél fogva alaptalanul hivatkozik arra, hogy a szerződés 7. pontjának semmisségét megállapító részleges érvénytelenség következtében a bíróságnak az egész szerződés érvénytelenségét kellett volna megállapítania. Itt jegyzi meg a másodfokú bíróság, hogy amennyiben a Tft. 9.§-ának /4/ bekezdését jelen jogviszonyra mégis alkalmazni kéne, akkor sem lehetne megállapítani a feleknek a tulajdonjog átruházására vonatkozó megállapodásának érvénytelenségét, hiszen a szerződés 7. pontja csupán a haszonélvezeti jog terjedelmét érinti, és nem vonatkozik a feleknek a tulajdonjog átruházására vonatkozó megállapodására.

A felperes keresetlevelében meghivatkozott a perbeli szerződés megkötésekor szintén nem volt hatályosTft. 10.§ /1/ és /2/ bekezdése rendelkezés, így a felperes által hivatkozott „elővásárlási jog biztosításával védett alapvetően a belföldi helyben lakó természetes személyek földtulajdon szerzésének elősegítését célzó társadalmi és helyi érdek" sérülését sem lehet megállapítani.

Kétségtelen, hogy a semmisségre a Ptk. 234.§-a értelmében határidő nélkül lehet hivatkozni, ugyanakkor a másodfokú bíróság e körben is osztja az elsőfokú bíróság jogi álláspontját, mely szerint a restitúciós és elszámolási igények érvényesíthetőségére e rendelkezés nem terjed ki. A fellebbezésben foglaltakkal szemben ugyanis nem csupán az Inytv. 63.§ /1/ bekezdésére kell figyelemmel lenni, hanem a jogbiztonság alkotmányos követelményére is, amely egyértelműen sérülne a teljes érvénytelenség esetleges megállapítását követő eredeti állapot helyreállítással: olyan tulajdoni állapot kerülne visszaállításra, amelyre egyik szerződő fél akarata sem terjed ki, a III-IV.r. alperesek anyagi forrás hiányában valószínűleg nem tudnának eleget tenni a vételár visszafizetési kötelezettségüknek, így a bíróság ilyen tartalmú rendelkezése eleve végrehajthatatlanná válna, hiszen a vételár visszafizetésének igazolása előtt az ingatlannyilvántartásban sem vezethető át a tulajdonváltozás.

Mindezen indokolásbeli kiegészítéssel az érdemben helyes döntést tartalmazó elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság a Pp. 253.§ /2/ bekezdése alapján lényegében helyes indokainál fogva hagyta helyben, ezért a Pp. 254.§ /3/ bekezdése értelmében saját határozata részletesebb indokolását mellőzte, utalva az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtettekre.

A felperes a fellebbezési eljárásban teljes egészében pervesztes lett, ezért a Pp. 239.§-a folytán alkalmazott Pp.78.§ /1/ bekezdése értelmében viseli saját fellebbezési költségét, a Pp. 78.§ /3/ bekezdése folytán pedig a pernyertes I., II.r. III. és IV.r. alperesek jogi képviseletével felmerült, a 32/2003. (VIII.22.) IM.r. 3.§ /2/ bekezdés a./ pontja /5/ és /6/

bekezdései alkalmazásával megállapított, a kifejtett munkával arányban álló, mérsékelt összegű ügyvédi költséget a 6/1986. (VI.26.) IM.r. 14.§-a alapján az állam viseli csakúgy, mint a felperes fellebbezése folytán feljegyzett fellebbezési illetéket.

Zalaegerszeg, 2013. december 5.

dr.Bányai Tamás sk. dr.Csejtei Péter sk. dr.Sifter Ágnes sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró

A kiadmány hiteléül:

Molnárné Lábodi Erika tisztviselő