Pf.20841/2016/3 — Pf.20841/2016/3 — Zalaegerszegi Törvényszék

helység neve1i Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Pf.20.841/2016/3. szám

A helység neve1i Törvényszék mint másodfokú bíróság a felperes képviselőjének neve titkár által képviselt felperes neve felperes címe1., levelezési cím: felperes levelezési címe felperesnek, az alperes neve (alperes képviselőjének címe., alperes képviselőjének neve OBH Jogi Képviseleti Osztály, ügyszám.) által képviselt alperes neve alperes címe. alperes elleni, közérdekű adat kiadására kötelezés iránti perében, a helység neve1i Járásbíróság ítélet száma1. számú ítélete ellen benyújtott fellebbezés alapján indult másodfokú eljárásban, nyilvános tárgyalás alapján meghozta az alábbi

Ítéletet

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperes részére 15.000 Ft (tizenötezer forint) perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

2016. január 27. napján a felperes (más személyekkel együtt) közérdekű adatigényléssel élt az alperes felé: a felszámolási ügyszámok és az adósok nevének megadásával annak közlését kérte, hogy a három felszámolási eljárásban milyen számon hozott, mikor jogerőssé vált, illetve mikor és hol közzétett végzésekkel jelölte ki az adósok részére az alperes felszámoló szervezetként az adott felszámoló társaságot. 2016. február 2. napján az alperes az adatigénylés teljesítését azzal tagadta meg, miszerint "a bíróság előtt folyó eljárások iratai nem minősülnek közérdekű adatnak", másrészt a "kért adatok a Cégközlönyben nyilvánosságra hozatalra kerültek".

A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info törvény) 31. §-ának (7) bekezdése alapján kötelezze az alperest az adatigénylésben foglalt adatok kiadására. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, azzal az indokkal, hogy a kért adatok nem tartoznak az Info törvény hatálya alá, mert a kialakult gyakorlat szerint a bíróságok vonatkozásában közérdekű adatnak olyan információk minősülnek, amelyek a bíróságok működésével, a közfeladat ellátásával kapcsolatosak, így a bírósági perekkel összefüggő, különböző szempontok szerint csoportosított, összegyűjtött, illetve az átláthatóság érdekében a gazdálkodást érintő adatok, viszont az egyes eljárásokban keletkezett tények, információk megismerhetőségére az eljárásjogi szabályok irányadók.

Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adva az alperest a kért adatok kiadására kötelezte. Megállapította, hogy azok a jelenleg hatályos Info törvény hatályba lépése előtt keletkeztek, ezért a jogvita elbírálásánál a keletkezésükkor hatályban volt 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) rendelkezéseit is vizsgálni kell. A közérdekből nyilvános adat fogalmát és a megismerhetőségére vonatkozó szabályokat az Avtv. csak 2005. június 1. napjától tartalmazza, ezért a perbeli adatok kiadására vonatkozó igény e hivatkozás alapján nem teljesíthető. A felperes által igényelt adatok azonban az Info törvény 3. §-ának 5. pontjában szabályozott közérdekű adatoknak minősülnek, a bíróságok kezelésében lévő közérdekű adatok köre pedig nem szűkíthető le az alperes ellenkérelmében foglalt adatokra.

Az alperes fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását, és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a kereset elbírálására az Info törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azokat ugyanakkor az elsőfokú bíróság túl tágan értelmezi. Az Info törvény 27. § (2) bekezdésének g) pontja alapján ugyanis a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot törvény bírósági eljárásra tekintettel korlátozhatja, és ilyen korlátozást tartalmaznak az eljárási törvények, jelen esetben a Pp. 119. §-a, valamint 218-219. §-ai. A felszámolási eljárás irataiban szereplő adatok tehát korlátozottan nyilvánosak, nem minősülnek olyan adatoknak, amelyek a Pp.-ben meghatározott személyeken, szervezeteken kívül egyéni kérelemre, bárki számára korlátozás nélkül megismerhetők lennének. A bíróság tág jogszabály-értelmezése beláthatatlan következményekkel járna, mert amennyiben minden adat, bírósági határozat, annak közérdekű jellegére hivatkozással bárki által megismerhető lenne, azok védelme veszne el, és feleslegessé válna minden olyan eljárásjogi szabály, amely korlátozza az ügyek irataiból megismerhető személyek vagy adatok körét.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult.

A fellebbezés nem megalapozott.

Az első fokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helytálló jogi következtetés levonásával kötelezte az alperest a kért közérdekű adatok kiadására, jogi álláspontját a másodfokú bíróság is osztja. A fellebbezéssel összefüggésben az alábbiakra mutat rá:

1. A kiadni kért adatok az Info törvény 3. §-ának 5. pontjában foglalt közérdekű, és nem a 3. § 6. pontjában foglalt közérdekből nyilvános adatok voltak, ezért az adatigénylés megtagadása jogszerűségének vizsgálatára nem az adat keletkezésének időpontjában, hanem az adatigénylés időpontjában hatályban volt jogot, tehát az Info törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni.

2. Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez. A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog alkotmányos alapjog, a közérdekű adat fogalmát, és az alapjog gyakorlásának részleteit az Info törvény tartalmazza. Az Info törvény 3. §-ának 5. pontja alapján a kért adatok közérdekű adatok, mert azok a bíróság kezelésében lévő, a bíróság jogszolgáltatási feladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, rögzített információk.

3. Az Info törvény 26. §-ának (1) bekezdése főszabályként nevesíti a közérdekű adatok megismerhetősége lehetővé tételének kötelezettségét, e főszabályhoz képest az Info törvény kizáró és korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. Az Info törvény 31. §-ának (2) bekezdése szerint a megtagadás jogszerűségét és indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania, a közérdekű adatok kiadása iránti kereset elbírálásának kereteit tehát az adatkezelő által hivatkozott megtagadási okok valósága és jogszerűsége képezi.

4. Az alperes fellebbezésében a megtagadás okaként az Info törvény 27. § (2) bekezdésének g) pontjára hivatkozott, arra, hogy a bírósági eljárási szabályok korlátozzák a közérdekű adatok megismerhetőségét, és az első fokú bíróság túlzottan tág jogszabály-értelmezése kiüresítené e korlátozó előírásokat. A másodfokú bíróság ezzel az állásponttal nem ért egyet.

A Kúria a ügyszám2. szám alatt közzétett eseti döntésében kimondta, hogy az adatkiadás megtagadási lehetőségeit megszorítóan kell értelmezni. Az eseti döntésből levezethetően az eljárásjogi jogszabályra (jelen esetben a Pp.-re) történő általános hivatkozás a megtagadáshoz nem elégséges, lévén az Info törvény 27. § (2) bekezdésének g) pontját mindig az adott, konkrét bírósági eljárásra vonatkoztatva kell alkalmazni, szem előtt tartva az Info törvény 30. §-ának (5) bekezdésében szabályozott mérlegelési elvet, illetve az Info törvény 1. §-ában rögzített jogpolitikai célt, a közügyek átláthatóságához fűződő közérdeket. Ebből következően jelen esetben az alperes akkor tagadhatta volna meg jogszerűen az adatigénylés teljesítését, amennyiben sikerrel bizonyítja, hogy az adatigénylésben megjelölt felszámolási eljárások valamely jellemzőjére tekintettel a megtagadás alapjául szolgáló közérdek a megismerésre irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél nagyobb súlyú. E bizonyítási kötelezettségének az alperes nem tudott eleget tenni, másrészt külső, objektív szemlélet alapján sem állapítható meg arra utaló körülmény, hogy a felperes az adatigényléssel a jogszabályi rendelkezések megkerülésére törekedne, jogait visszaélésszerűen gyakorolná.

Az adatigénylés iránti jog teljesítése emellett nem teszi feleslegessé a Pp. 119. §-ának (3) bekezdésében foglalt szabályokat, mert a közérdekű adatigénylés - az eljárási törvényben szabályozott lehetőséggel szemben - kizárólag közérdekű adatokra irányulhat (éppen emiatt nem szükséges a Pp. 119. §-ának (3) bekezdésében előírt jogi érdek igazolása), és nem jár az alperes által állított "beláthatatlan" következményekkel sem, lévén közérdekű adatigénylés alapján sem személyes, sem minősített adatok nem adhatók ki.

Mindezek alapján a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helybenhagyta, és a tárgyi illetékmentes perben az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával kötelezte a felperes képviselője tárgyaláson való megjelenésével összefüggő, 15.000 Ft útiköltség megfizetésére.

helység neve1, 2016. augusztus. 16.

Dr. Klein Zsuzsánna sk. Dr. Adorján Csaba sk. Dr. Csejtei Péter sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró

A kiadmány hiteléül:

törvényszéki írnok