Pf.20813/2010/7 — Pf.20813/2010/7 — Zalaegerszegi Törvényszék

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság. 3.Pf.20.813/2010/7.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság felperesi ügyvéd neve ügyvéd /felperesi ügyvéd címe/ által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, alperesi ügyvéd neve ügyvéd /alperesi ügyvéd címe/ által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a Keszthelyi Városi Bíróság 6.P.20.469/2009/16. számú ítélete ellen az alperes által 17. sorszám alatt bejelentett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet nem fellebbezett részében nem érinti, fellebbezett részében részben megváltoztatja, és az alperest terhelő megváltási ár összeget 1.050.000.- /Egymillió-ötvenezer/ Ft-ra leszállítja és az alperest ennek az összegnek a 90 napon belül történő megfizetésére kötelezi a felperes javára.

A felperes által az állam javára fizetendő illeték összegét 140.112.- /Egyszáznegyvenezer-egyszáztizenkettő/ Ft-ra, az alperes által az állam javára fizetendő illeték összegét 151.788.- /Egyszázötvenegyezer-hétszáznyolcvannyolc/ Ft-ra felemeli.

A felperes által a BGH felhívására fizetendő perköltség összegét 72.796.- /Hetvenkettőezer-hétszázkilencvenhat/ Ft-ra felemeli, az alperes által ugyanilyen módon és címen fizetendő perköltség összegét 18.862.- /Tizennyolcezer-nyolcszázhatvankettő/ Ft-ra leszállítja.

Egyéb költségeiket a felek maguk viselik.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a helységnév belterület helyrajzi szám hrsz.-ú, helységnév, ingatlan címe sz. alatti lakóház, udvar, gazdasági épület ingatlan közös tulajdonát megszüntette akként, hogy a felperes 1/2 tulajdoni illetőségét 1.365.000.- Ft megváltási ár ellenében az alperes tulajdonába adta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.365.000.- Ft megváltási árat, és rendelkezett a földhivatal helységneve Körzeti Földhivatal megkereséséről azzal, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után a megváltási ár megfizetésének igazolását követően a tulajdonosváltozást az ingatlannyilvántartásba jegyezze be. Ezen túlmenően a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az APEH felhívására 67.200.- Ft feljegyzett illetéket, míg az alperest 142.800.- Ft feljegyzett illeték megfizetésére kötelezte.

Kötelezte a felperest, hogy a BGH felhívására fizessen meg 29.331.- Ft állam által előlegezett költséget, míg az alperest 62.327.- Ft állam által előlegezett költség megfizetésére kötelezte. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 19.200.- Ft perköltséget azzal, hogy ezen túlmenő költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet indokolásában megállapított tényállás szerint a helységnév belterület helyrajzi szám hrsz.-ú ingatlan tulajdonosai 1/2-1/2 arányban a felperes, illetőleg az alperes. A felperes tulajdonjogát 1953-ban szerezte juttatás címén, az alperes tulajdonjogát 2006-ban öröklés útján szerezte. Az alperes jogelődje - alperes jogelődje neve - 2006. október 1-én halt meg, örökösei egyenlő arányban a felperes és az alperes lettek volna, de a felek között megkötött osztályos egyezség eredményeképpen a hagyaték tárgyát képező ingatlant a közjegyző az alperesnek adta át. Az osztályos egyezséggel a felperes az alperesnek az ingatlanon eddig az időpontig végzett értéknövelő beruházásait ismerte el.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az ingatlan jelenlegi forgalmi értéke 4.200.000.- Ft, ebből a kizárólag az alperes által elvégzett központifűtés korszerűsítés és nyílászáró beépítés forgalmi értéknövelő hatása 300.000.- Ft. Az alperes és családja az 1970-es évektől további, a jelenlegi értéken 1.800.000.- Ft forgalmi értéknövelő hatású beruházást végzett 2006-ig.

Az elsőfokú bíróság a felperes közös tulajdon megszüntetése iránti keresetének helyt adott, és a közös tulajdont akként szüntette meg, hogy a felperes tulajdoni illetőségét megváltási ár ellenében az alperes tulajdonába adta.

Az elsőfokú bíróság azért döntött a közös tulajdon megszüntetésének eme módjáról, mert az alperes 1966-tól lakik az ingatlanban, korábban szüleivel, majd velük, illetőleg házastársával és gyermekeivel, majd a szülők halála óta jelenleg is házastársával és gyermekeivel.

A megváltási ár összegét az elsőfokú bíróság akként állapította meg, hogy a 4.200.000.- Ft forgalmi értéken belül 300.000.- Ft értéket képvisel a fűtéskorszerűsítés és nyílászáró beépítés. 2006-ban az ingatlan forgalmi értéke 4.600.000.- Ft volt, ekkor az alperesi beruházások értéknövelő hatása 1.900.000.- Ft, míg a telekérték 1.320.000.- Ft volt. A hagyatéki vagyon az ingatlan örökhagyó nevén álló 1/2 része volt, amelynek feléről, tehát a beruházások nélküli ingatlanérték 1/4 részéről mondhatott le a felperes az alperes javára. A beruházások nélküli ingatlanérték 2.700.000.- Ft volt, a hagyatéki vagyon 1.350.000.- Ft, ennek fele, 675.000.- Ft. A felperes tehát az elsőfokú bíróság számítása szerint 2006. évi áron 675.000.- Ft értékről mondott le az alperes javára a beruházásait elismerve, ez a beruházások akkori 1.900.000.- Ft-os értékét figyelembe véve a beruházások értékének 35 %-át jelenti. A 2006-ban is meglévő alperesi beruházások jelenlegi forgalmi értéknövelő hatása, nem számítva a fűtéskorszerűsítés és nyílászáró-csere forgalmi értéknövelő hatását, 1.800.000.- Ft, ennek 35 %-a 630.000.- Ft, tehát jelenlegi értéken számolva 630.000.- Ft felel meg annak az összegnek, amelyről a felperes az osztályos egyezségben az alperes javára lemondott. Az elszámolandó beruházások forgalmi értéknövelő hatása jelenlegi értéken 2.100.000.- Ft, ebből a már ellentételezett 630.000.- Ft-ot levonva, 1.470.000.- Ft az az összeg, amely a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint elszámolható a közös tulajdon megszüntetésekor az alperes javára. A 4.200.000.- Ft-os forgalmi értékből levonva 1.470.000.- Ft-ot, fennmarad 2.730.000.- Ft, amely a megosztásra váró ingatlanvagyon, amelynek 1/2 hányada 1.365.000.- Ft, ennek megfizetésére megváltási ár címén az elsőfokú bíróság az alperest kötelezte a felperes javára.

A perköltségről az elsőfokú bíróság a Pp. 81. §/1/ bekezdése alapján rendelkezett.

Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, annak megváltoztatását kérte akként, hogy a másodfokú bíróság a felperes tulajdoni illetőségét ellenérték nélkül adja az alperes tulajdonába. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a beszerzett földhivatali iratokból megállapítható, hogy közös tulajdon a lakóházra nem keletkezhetett, így a közös tulajdon megszüntetése szempontjából kizárólag a telek jöhet számításba. Ezen kívül álláspontja szerint bizonyította, hogy a hagyatéki eljárást megelőzően 220.000.- Ft-ot adott át a felperesnek és ennek figyelembe vételével került sor az osztályos egyezség megkötésére. Megalapozatlan álláspontja szerint az elsőfokú ítélet azért is, mert a szakértői véleményre tett érdemi észrevételeit az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, illetve a szakértői véleményben mutatkozó ellentmondásokat nem oldotta fel, továbbá álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által elvégzett elszámolás nem felel meg a bíróság székhelye Megyei Bíróság másodfokú bírósági szám sorszámú végzésében foglaltaknak sem. A fellebbezés hiányainak pótlására irányuló bírósági felhívást követően az alperes akként nyilatkozott, hogy elsősorban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatására, és újabb határozat hozatalára történő utasítását kéri, másodlagosan kéri az elsőfokú ítélet megváltoztatását.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint az alperes fellebbezése mind ténybelileg, mind jogilag megalapozatlan, az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítás lefolytatását követően a bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján hozta meg ítéletét.

A fellebbezés részben alapos.

Alaptalan az alperes fellebbezése abban a részében, amelyben arra hivatkozik, hogy a közös tulajdon megosztásának tárgya legfeljebb a telek lehet, miután akkor, amikor a felperes az ingatlannyilvántartásba bejegyzett 1/2 tulajdoni illetőségét megszerezte, az ingatlanon még nem állt felépítmény, az a későbbiekben létesült.

A felek által nem vitatott - és ezzel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészíti - , hogy a felperes, illetőleg a felek édesanyja a telket juttatás címén szerezte - egymásközt 1/2-1/2 arányban, ezt követően épített felépítményt a telekre közösen a felek édesanyja második házastársával, az alperes édesapjával.

Ennek ellenére a tulajdoni hányadok az ingatlannyilvántartásban nem kerültek módosításra, ezt a hagyatéki eljárásban az alperes sem kezdeményezte. A jelen perben az alperesnek lehetősége lett volna viszontkereset előterjesztésével kérni a tulajdoni arányok módosítását, azonban ilyen viszontkeresetet az alperes nem terjesztett elő, így a közös tulajdon megszüntetésekor az ingatlannyilvántartásban feltüntetett tulajdoni arányokból kellett kiindulni.

Az ingatlannyilvántartási tulajdoni hányadokból kiindulva, figyelembe véve az alperesi beruházásoknak az egész ingatlan forgalmi értékén belül mutatkozó értéknövelő hatását, a helyes elszámolás a következő:

Az ingatlan jelenlegi forgalmi értéke 4.200.000.- Ft, ebből az alperesi beruházások forgalmi értéknövelő hatása 2.100.000.- Ft /beleértve a 2006. után létesült beruházások értéknövelő hatását is/ 4.200.000.- Ft-ból levonva az alperesi beruházások értékét, a fennmaradó érték 2.100.000.- Ft, amely a megosztandó közös tulajdon forgalmi értéke. Ennek 1/2-e 1.050.000.- Ft, amelynek megfizetésére a közös tulajdon megszüntetése körében az alperes a felperes javára köteles. Ezen elszámolásnál a másodfokú bíróság már értékelte az alperesi beruházások értéknövelő hatását, - miután annak értéke levonásával került megállapításra a felosztandó közös tulajdon értéke - az alperesi beruházások további figyelembevétele nem lehetséges, mert az az alperesi beruházások kétszeres figyelembevételét eredményezné. Közömbös az is, hogy 2006-ban 4.600.000- Ft volt az ingatlan forgalmi értéke, és ezen belül milyen értéket képviselt az egész forgalmi értéken belül az akkor meglévő alperesi beruházás, mert a forgalmi értéket, illetőleg az egyes beruházások forgalmi értékre gyakorolt hatását a közös tulajdon megszüntetésének időpontjában, tehát a jelenlegi értéken kell figyelembe venni.

Az alperes a fellebbezésében írtakkal szemben nem bizonyította, hogy a felperesnek már olyan kifizetést teljesített, amelyet a közös tulajdon megszüntetése során figyelembe kellene venni a megváltási ár megállapításánál.

Az elsőfokú bíróság helyesen döntött, amikor a közös tulajdon megszüntetéséről akként határozott, hogy a felperes tulajdoni hányadát megváltási ár ellenében az alperes tulajdonába adta, ezen rendelkezést a fellebbezés nem érintette, e körben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Ugyanakkor az alperes által a felperes részére fizetendő megváltási ár összege tekintetében a fenti indokolással az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. § /2/ bekezdése alkalmazásával megváltoztatta, és az alperes által fizetendő megváltási ár összegét 1.050.000.- Ft-ra leszállította. Az alperes által fizetendő megváltási ár leszállítására figyelemmel módosult a pernyertesség-pervesztesség aránya a felperes által eredetileg követelt megváltási árhoz képest, a pernyertesség-pervesztesség aránya 52-48 % a felperes javára. A másodfokú bíróság ebből kiindulva a perköltségről a következőképpen rendelkezett:

A feljegyzett kereseti illeték összege 120.000.- Ft, a korábbi fellebbezésre feljegyzett fellebbezési illeték 90.000.- Ft, az alperes jelen fellebbezésére feljegyzett fellebbezési illeték 81.900.- Ft, tehát a teljes feljegyzett kereseti és fellebbezési illeték 291.900.- Ft. Ebből a felperest terheli a már ismertetett pernyertesség-pervesztességi arányra figyelemmel 140.112.- Ft, míg az alperest 151.788.- Ft. A BGH által előlegezett költség 91.658.- Ft, továbbá az alperes előlegezett 60.750.- Ft-ot. Az alperes által előelegezett és a BGH által előelegezett teljes szakértői költségből a pernyertesség-pervesztesség arányára figyelemmel a felperesre esik 72.796.- Ft, az alperesre 78.862.- Ft. Miután az alperes 60.000.- Ft-ot már előelegezett, így a BGH javára az alperest 18.862.- Ft, míg a felperest 72.796.- Ft megfizetésének kötelezettsége terheli a Pp.78. § /1/ bekezdése alapján.

A másodfokú ítélet eredményeképpen a felek pernyertessége-pervesztessége - a felperes által követelt megváltási árhoz képest - közel azonos, ezért a másodfokú bíróság a felek egyéb perköltségéről akként rendelkezett, hogy a Pp. 81. § /1/ bekezdése alapján azt a felek maguk viselik.

Zalaegerszeg, 2010. június 22.

Dr. István Anna sk. Dr. Sifter Ágnes sk. Dr. Bányai Tamás sk. a tanács elnöke, előadó bíró, bíró.

A kiadmány hiteléül:

Kolonicsné Ambrus Amália irodavezető