Pf.20715/2011/3 — Pf.20715/2011/3 — Zalaegerszegi Törvényszék

éíööáóíA Zala Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 2.Pf.20.715/2011/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a ügyvédi iroda neve, címe, képviselője által képviselt felperes neve felperes címe alatti lakos felperesnek, ügyvéd neve, címe által képviselt dr. I.rendű alperes neve I.r. alperes címe alatti lakos I.r., és a személyesen eljáró dr. II.rendű alperes neve II.r. alperes címe szám alatti lakos II.r. alperesek ellen 2.000.000.-Ft és járulékai megfizetése iránt indított perében a Nagykanizsai Városi Bíróság 5.P.21.077/2010/10. számú ítélete ellen a felperes 11. számú fellebbezése folytán megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes kártérítés iránti keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.r. alperesnek 40.000.-Ft, a II.r. alperesnek 8.000.-Ft perköltséget. Ítéletének indokolása szerint a felperes az alperesek közreműködésével 2009. február 19. napján tartási szerződést kötött személynév , mely alapján a felperes, mint eltartó megszerezte a cím szám alatti ingatlanból az eltartott ½ tulajdoni illetőségét. A szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonváltozás átvezetésre került. A földhivatali bejegyzést követően az eltartott kezdeményezésére 2009. szeptember 7. napján ugyancsak írásban megkötött és ügyvéd által ellenjegyzett szerződéssel a szerződő felek akarati hibára hivatkozással a tartási szerződés keletkezésének időpontjára visszamenő hatállyal a szerződést felbontották. Ebben a szerződésben személynév a felperes részére - a felperesi követelések teljes kiegyenlítése fejében - 550.000.-Ft megfizetését vállalta, mely magában foglalta a felperes és élettársa részéről eltartottnak nyújtott ügyintézést, személyes szolgáltatást és a teljesített befizetéseket. A felperes arra alapította

2 kártérítési igényét, hogy a tartási szerződés folytán már hozzájutott egy értékes zalaegerszegi ingatlan ½ tulajdoni illetőségéhez, mely jogügylet alperesek tevékenységére visszavezethető okból hiúsult meg és ezzel alperesek felperesnek 2.000.000.-Ft kárt okoztak a II.r. alperes a tartási szerződés megkötésekor az ügyvédi tevékenységtől eltiltás hatálya alatt állt, mégis ténylegesen ügyvédi tevékenységet folytatott, melyhez az I.r. alperes a nevét és bélyegzőjét adta, azonban az ügyvédi ellenjegyzés feltételei nem álltak fenn, így alperesek hibájára visszavezethető okból szakszerűtlen szerződés készült. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kártérítés Ptk. 339. § szerinti feltételei hiányoznak. Egyrészt a felperest a tartási szerződés felbontása folytán kár nem érte, mivel a felperesnek az eltartóval szembeni valamennyi igényét a szerződés felbontásakor rendezték. Egyébként is a felperes saját elhatározása eredményeként döntött úgy, hogy a vele korábban szerződő féllel a tartási szerződést felbontják. Amennyiben a felperesnek mégis kára merült volna fel, a felperest ért kár és alperesi magatartás közötti okozati összefüggés hiányzik, hiszen a tartási szerződés felbontására akarati hibára hivatkozással került sor, melyhez alperesi magatartásnak nincs köze. A felperest ért kár nagyságára nézve előterjesztett szakértői bizonyítási indítványt, mint szükségtelent elutasította. A perköltségre vonatkozón rendelkezését a Pp. 78. § /1/ bekezdésére és a 32/2003.(VIII.22.) IM.r. 3. § /2/ bekezdés a./ pontjára és 3. § /6/ bekezdésére alapította.

Az elsőfokú bíróság ítéletét a felperes támadta fellebbezéssel, annak megváltoztatását, keresetének helytadást, az alpereseknek egyetemlegesen 2.000.000.-Ft kártérítés és ezen tőkeösszeg után járó kamat megfizetésére kötelezését, valamint első és másodfokú perköltségben való marasztalásukat kérte. Álláspontja szerint a kártérítés feltételei fennállanak. Az alperesek károkozó magatartása megállapítható. Bizalommal fordult a II.r. alpereshez annak érdekben, hogy okirattal rendezze személynév részére már korábban végzett tevékenységét. A II.r. alperest ügyvédként már korábbról ismerte. Amikor ő fölkereste, az ügyvédi névtáblája kint volt, irodája előtt ügyfelek várakoztak, semmi sem utalt arra, hogy nem végezhet ügyvédi tevékenységet. Ahhoz, hogy ügyvédnek adhatta ki magát, az általa akkor nem ismert I.r. alperes nyújtott segítséget, mert ügyvédi bélyegzőt biztosított a II.r. alperes által készített okiratokhoz. A törvények, ügyvédi szabályok sorozatos megszegése miatt volt kénytelen beleegyezni, a költséges per megelőzése érdekében a szerződés felbontásába. Az alperesek károkozó magatartása egymást kiegészítette. Tévesen helyezkedett az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy személynév akarathibája miatt hiúsult meg a szerződés, mely nem róható fel az okiratszerkesztő ügyvédnek. Az okiratszerkesztés előtt közölte a II.r. alperessel, hogy személynév abban állapodtak meg, hogy tartás fejében átruházza az általa lakott családi házból őt megillető ½ tulajdoni illetőséget. Ahhoz nem értettek, hogy a törvény milyen lehetőséget biztosít ehhez számukra. A II.r. alperes az ő elmondása alapján, de saját elképzelése szerint fogalmazta meg a tartási szerződés. Az akarathibát a II.r. alperes azzal okozta, hogy az ügyvédi törvényben előírt kötelezettségeit sorozatosan megszegte, ugyanis nem tisztázta személynév akaratát, 3 akinek éppen az okozott legnagyobb sérelmet, hogy a földhivatal a tulajdoni illetőségét azonnal átirta a felperes nevére. Nem tisztázta a II.r. alperes, hogy amennyiben személynév a tulajdonjogát átadja, élni kíván- e a jogait biztosító, ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzendő tartási joggal. A szerződés szövege szerint a tartást túlnyomó részben személynévnak kellett volna biztosítania, azonban az sem került tisztázásra, hogy az eltartott személy érdekeinek ez megfelel e. A földhivatal bejegyző határozata után döbbent rá személynév arra, hogy amellett, hogy a tulajdonjoga azonnal átjegyzésre került, a tartási jog bejegyzésének hiányában biztosítékot sem kapott a tartásra és a tartás jelentős részét is magának kell biztosítania. Ezért támadta meg a szerződést, amelyben a felperes vétlen volt, az okirat szerkesztő ügyvéd adott okot a megtámadásra. Miután a szerződést más ügyvéd is megtekintette, aki megerősítette az eltartott érdekeit képviselő ügyvéd neve ügyvéd érveit, ezért egyezett bele maga is a szerződés felbontásába. Az alperesek közül a I.r. alperes anélkül ellenjegyezte az okiratot, hogy személyesen jelen lett volna az okirat aláírásánál, illetőleg tisztázta volna az eltartott személy akaratát, így az Ügyvédségről szóló 1998. évi XI. törvény 27. §-ában és 27/b. §-ában foglaltakat megszegte, ezért ugyanezen törvény 10. § /1/ bekezdése alapján a Ptk.-ban megfogalmazott kártérítési felelősséggel tartozik. A II.r. alperessel szemben jogosulatlan ügyvédi tevékenység következményeként zugirászat miatt büntető eljárás van folyamatban. Megítélése szerint kifejezetten súlyos ügyvédi törvénysértés miatt kerülhetett a szerződésbe olyan megállapodás, amelyről utóbb kiderült, hogy ellenkezett az eltartott akaratával. A szerződés alapján a felperes javára az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot átjegyezték, mely ellen személynév jogorvoslattal élt. Álláspontja szerint a tulajdonjogát bejegyző határozattal szemben önmagának az ügyvédi ellenjegyzésnek a többszörös szabálytalansága is elég lett volna ahhoz, hogy a bejegyző határozatot a földhivatal megváltoztassa és a bejegyzési kérelmet elutasítsa. A kár összegszerűsége kérdésében elismerte, hogy személynév való kapcsolatukat „lerendezték", mert az általa addig nyújtott szolgáltatások elszámolásra kerültek, mely azonban nem rendezte jelen perbeli jogviszonyát, hogy miként károsodott az ügyvédi törvénysértések folytán. A kára abból származott, hogy amennyiben a II.r. alperes, vagy pontosabban az I.r. alperes szakszerűen, a törvények betartásával készítette volna el az okiratot, akkor az általa nyújtandó tartás fejében hozzájutott volna egy értékes zalaegerszegi belvárosi családi ház ½ részének tulajdonjogához. Ehhez az alpereseknek csak annyit kellett volna tennie, hogy tisztázzák, hogy mit akar az eltartott személy és az okiratban biztosították volna személynév jogait. A kár összegét nem egyszerű megbecsülni, mivel a tartás bizonytalan ideig tartott volna. A biztosítók által alkalmazott becslési módszerrel elég nagy valószínűséggel meg lehetett volna állapítani a felperessel szerződő fél várható élettartamát, ezért indokolt lett volna a kár összegére nézve szakértő kirendelése, melyre vonatkozó bizonyítási indítványát továbbra is fenntartotta. 2.000.000.-Ft-ra tartotta azt a többletértéket, amihez a várható tartás és a tulajdoni illetőség értékének különbözeteként hozzájutott volna, mely átalány jellegű kártérítési összeg. Utalt arra, hogy további káraként jelentkezik az ügyvédi munkadíj és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési költség, amit a szakszerűtlen okiratszerkesztés miatt fizetett. 4 Az I.r. alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A II.r. alperes fellebbezési ellenkérelmében elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyását, míg másodlagosan vele szemben kereshetőségi jog hiányában a per megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy valójában az cég neve képviseletében tárgyalt a felperessel és nyújtott segítséget az okirat elkészítéséhez, ezért magánszemélyként vele szemben az alperesnek kereshetőségi joga nincs.

A fellebbezés nem alapos.

*

A másodfokú bíróság ítélkezése alapjául elfogadta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, a fellebbezésben megfogalmazottakra figyelemmel azt az elsőfokú eljárás adatai alapján az alábbiakkal egészíti ki:

A felperes 2009. október 29-én feljelentést tett a Zalaegerszegi Városi Ügyészségen az alperesekkel szemben és velük szemben büntető eljárás lefolytatását kérte. Ennek során állította, hogy 2009. február 19-én a II.r. alperestől több előre elkészített tartási szerződést kapott, mely szerződések alján ellenjegyzőként az I.r. alperes neve szerepelt. A II.r. alperes közölte vele, hogy vigye azt el személynévhoz és irassa alá azokat. A kórházban az okiratot az eltartottal aláíratta, majd az aláírt szerződést visszavitte II.r. alpereshez, aki közölte, hogy a továbbiakat intézi. A felperes tisztában volt vele, hogy „dr. I.rendű alperes neve intézi az egészet, hiszen minden a alperes neve lévő egyéb dokumentumon is az ő neve szerepelt." A tulajdonjoga 2009. nyarán az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, egyben személynév adatait törölték. Ezt követően a személynévt a hozzátartozói rábeszélték, hogy a tartási szerződést bontsa fel, illetve próbálja meg a tulajdonjogát „visszaszerezni". (Keresetlevél melléklete) A felperes a 2011. január 12-i tárgyaláson személyesen előadta, hogy a II.r. alperest közel 20 éve ismeri, a tartási szerződés megkötését megelőzően is végzett részére ügyvédi tevékenységet. A szerződés megkötését megelőzően 4-5 éve már „tartotta, istápolta" személynévt. Mivel személynév az ingatlannal kapcsolatos költségeket nem fizette és 200.000.-Ft gázszámlát halmozott fel, személynévnak akart ebben segíteni. Amikor a II.r. alperest felkereste, ő a tartási szerződést ajánlotta. A tartási szerződés kötése előtt felmerült az ingatlan eladásának lehetősége is, azt több alkalommal is hirdették, de érdeklődők hiányában az ingatlan eladásra nem került. A tartási szerződéssel kapcsolatban az akkor kórházban lévő személynévt felkereste, akinek elmondta, hogy a tartási szerződés azzal jár, hogy a ház tulajdonjogáról le kell mondania. Közölte vele azt is, hogy gyorsan kell cselekedniük, mert a gáz kikötésére 15 nap alatt sor kerül. Amikor a tartási szerződést a II.r. alperestől átvette, az ügyvédi ellenjegyzés csak ki volt töltve, de azt I.r. alperes még nem írta alá. A tartási szerződést személynév is elolvasta, de a felperes külön is felolvasta a leendő eltartottnak a szerződést. Ezután az okiratot személynév aláírta. A szerződést aláíró 5 személynév megértette, hogy az ingatlan tulajdonát elveszíti, ezzel kapcsolatban az aláírásra semmilyen megjegyzést nem tett. Az aláírt okiratot ezután a II.r. alperesnek visszavitte. A tartási szerződés megkötését követőn a közüzemi tartozásokat, költségeket az eltartott helyett kifizette. Ezt követően hetek múlva meghalt személynév édesapja. Az eltartott gondolkodásában fordulat akkor következett be, amikor személynév bejelentkezett, hogy ő is eltartja személynévt. Az édesapja temetése napján este felhívta őt személynév, hogy a tartási szerződést visszavonja, melyet 2009. július 9-én kelt, ügyvéd neve által írt levélben is megerősített. Amikor 2009. augusztusában felkereste a személynév érdekében eljáró ügyvéd neveot, ott hangzott el, hogy személynév a tartási szerződést tartalmi hiányosságok miatt meg kívánja támadni. (7. számú jegyzőkönyv) Ugyanezen tárgyaláson felperes elismerte, hogy a II.r. alperes közölte vele, hogy a tartási szerződést az I.r. alperes fogja aláírni.

ügyvéd neve által 2009. július 9-én kelt és személynév nevében felpereshez intézett levélben az eltartott jogi képviselője közölte felperessel, hogy a tartási szerződést személynév a kórházban a felperes erős pszichés ráhatására írta alá. Vitatta, hogy a felperes ezidáig személynév részére a szerződésben írt tartást nyújtotta volna, ezért közölte, hogy a szerződésben foglaltak a valóságnak nem felelnek meg. személynév a földhivatal értesítéséből értesült arról, hogy a felperes a tartási szerződés alapján a tulajdonjog bejegyzését kérte. Közölte, hogy személynév a tartási szerződést részben érvénytelennek tartja és egyben semmisnek tekinti és megkívánja a tartási szerződést támadni. Közölte továbbá, hogy egyúttal személynév a felperes részére tett végrendeletét is visszavonja. Nem zárkózott el attól, hogy a felperessel a szerződés felbontásáról peren kívül tárgyaljanak. (9. számú beadvány melléklete.)

A felperes 2009. július 20-án megbízási szerződést kötött a cégnév.-vel a tartási szerződéssel megszerzett ingatlan hasznosítása, illetőleg a korábbi tulajdonossal történő elszámolás rendezése érdekében, amely megbízási szerződést a felperes 2009. szeptember 8-án kelt okirattal írásban is felbontotta. A nyilatkozat tartalmazza, hogy a szerződés felbontását már szóban is közölte a Kft. képviseletében eljáró II.r. alperessel.

Az ekként kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság osztja az elsőfokú bíróság elfoglalt jogi álláspontját az alábbi kiegészítésekkel: A II.r. alperes fellebbezési ellenkérelme folytán a másodfokú bíróság vizsgálta, hogy a felperesnek a II.r. alperessel szemben fenn áll-e kereshetőségi joga.

A II.r. alperes arra hivatkozott, hogy valójában az cégnév. képviseletében eljárva tárgyalt a felperessel a tartási szerződéssel kapcsolatban. 6 A tartási szerződés 2009. február 19. napján kelt, míg a II.r. alperes által hivatkozott Kft. és felperes közötti megbízási szerződés kelte 2009. július 20. Megbízási szerződés keletkezésének időpontját és tartalmát összevetve a tartási szerződés keletkezésével és készítésének körülményeivel, alaptalan a II.r. alperes azon hivatkozása, hogy a Kft. nevében eljárva készítette elő tartási szerződést, ezért a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperesnek a II.r. alperessel szemben a kereshetőségi joga fennáll, így a II.r. alperessel szemben a per megszüntetésének nincs helye. * A felperes a kártérítési igényét arra alapította, hogy a II.r. alperes által készített, de I.r. alperes által ellenjegyzett szerződés nem volt alkalmas személynév 1/2 tulajdonát képező cím szám alatti ingatlan résztulajdonának megszerzésére.

A Ptk. 339. § alapján a felperest terhelte a károkozás, annak mértéke, az alperesek jogellenes magatartása, valamint a jogellenes magatartás és az okozott kár közötti okozati összefüggés bizonyítása azzal, hogy a kártérítés bármely feltételének bizonyítatlansága a felperesi kereset elutasítását eredményezi.

A felperes és személynév között 2009. február 19-én létrejött tartási szerződés megkötésekor a II.r. alperes nem rendelkezett ügyvédi jogosultsággal, mely körülmény azonban a felperes előtt is ismert volt, hiszen tudott arról, hogy a szerződést ügyvédként az I.r. alperes írja alá. Igaz, hogy a szerződés eltartott általi aláírására a tartási szerződést ellenjegyző ügyvéd távollétében került sor, azonban a felperes akként nyilatkozott, hogy a szerződés aláírásakor az eltartott tisztában volt azzal, hogy a szerződés alapján az általa lakott ingatlan résztulajdoni illetősége a felperes nevére kerül bejegyzésre és ezzel az ingatlan tulajdoni illetőségét elveszíti. A tartási szerződés alapján - amely a megkötését követően csupán több hónap elteltével került benyújtásra a földhivatalhoz - a felperes tulajdonjoga bejegyzésre került, így az okirat alkalmas volt a célzott joghatás kiváltására. A felperes előadása szerint csak utóbb, a szerződésben részt nem vevő személyek ráhatására változott az eltartott álláspontja és ezt követően értesült a felperes arról, hogy az eltartott a tartási szerződést megkívánja támadni, de nem zárkózik el a peren kívüli egyezkedéstől és a tartási szerződés felbontásától sem. Ilyen körülmények között került arra sor, hogy a tartási szerződést a szerződő felek 2009. szeptember 7. napján - korábban az eltartott jogi képviselőjeként fellépő ügyvéd ellenjegyzése mellett - felbontották. A szerződés felbontására - a szerződésben megfogalmazottak szerint - akarati hibából került sor keletkezésére visszamenő hatállyal, melynek során a felmerült, felperes és élettársa által

7 személyesen és pénzbefizetés útján nyújtott valamennyi szolgáltatás értéke elszámolást nyert. (2009. szeptember 7-i szerződés 4. pont)

A tartási szerződés újabb szerződéssel történő felbontása - valamint ez utóbbi szerződés tartalma - alapján a felperes nem bizonyította, hogy a tartási szerződés kötéséből kifolyólag az alperesek jogellenes magatartásával összefüggésben őt olyan kár érte, amelynek következményeként az alpereseket kártérítési felelősség terheli.

Mindezekre tekintettel nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította, ezért az érdemben helyes elsőfokú döntést a másodfokú bíróság a Pp. 253. § /2/ bekezdés alapján helybenhagyta. Egyúttal a felperes bizonyítási indítványát, mint szükségtelent elutasította.

A felperesi fellebbezés eredményre nem vezetett, a szükséges fellebbezési illetéket lerótta, a II.r. alperesnek a fellebbezési tárgyalással kapcsolatban költsége nem merült fel, míg az I.r. alperes jogi képviselője sem fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, sem pedig a tárgyaláson nem jelent meg, ezért a másodfokú bíróság egyebekben mellőzte a fellebbezési perköltségben való döntéshozatalt.

Zalaegerszeg, 2011. június 30.

Dr. Licskay József sk. Dr. Bartalné dr. Mentes Judit sk. Dr. Horváth Katalin sk. a tanács elnöke bíró bíró előadó bíró