Pf.20714/2007/3 — Pf.20714/2007/3 — Zalaegerszegi Törvényszék

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, 3.Pf.20.714/2007/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a dr. Ihász Lajos ügyvéd (8360 Keszthely Deák F. u. 2/B.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Szalay Endre ügyvéd (8200 Veszprém Bajcsy Zs. u. 8.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen képviseleti jogosultság megállapítása iránt indított perében a Nagykanizsai Városi Bíróság 4.P.21.248/2006/3. számú ítélete ellen 4. sorszámon előterjesztett alperesi fellebbezés folytán megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.

Az alperes perköltségben való marasztalását mellőzi.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 15 nap alatt 70.000,- (Hetvenezer) Ft első- és másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy felhívásra az államnak fizessen meg 15.000,- (Tizenötezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság ítéletével azt állapította meg, hogy a felperest az alperes jogelődjével 1996. október 14. napján megkötött ideiglenes vagyonkezelési szerződés alapján megilleti a társult vadászati jog kialakításával kapcsolatos eljárásokban a képviseleti jog. Kötelezte az alperest, hogy a felperes részére 82.000,- Ft perköltséget fizessen meg. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a felperes, illetve az alperes jogelődje 1996. október 24-én ideiglenes vagyonkezelési szerződést kötött, amelyben az alperes jogelődje a felperest feljogosította állami erdők vagyonkezelésére, ideértve e jogosítvány körében a képviseleti jogot is. Ezen vagyonkezelési szerződést a peres felek, illetve jogelődjeik nem módosították, így a felperest vagyonkezelői szerződése megszüntetéséig megilleti az ott meghatározott képviseleti jog a társult vadászati jog kialakításával kapcsolatos eljárásokban.

Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében az alperes annak megváltoztatását kérte akként, hogy a másodfokú bíróság utasítsa el a felperes keresetét. Az alperes fellebbezését azzal indokolta, hogy a alperes neve a felperes, illetve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság között létrejött ideiglenes vagyonkezelési szerződésbe a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság jogutódjaként lépett be a Nemzeti Földalapról rendelkező törvény erejénél fogva, vagyonkezelői joga az ingatlannyilvántartásba a felperes ideiglenes vagyonkezelői szerződésével érintett erdők tekintetében is bejegyzésre került, következésképpen álláspontja szerint jogosult meghatározni, hogy a felperesi keresetben meghatározott eljárásokban a Magyar Államot saját maga képviseli, vagy esetlegesen a képviselettel felhatalmazza a felperest. Ebből következően tehát azt megállapítani, hogy az ideiglenes vagyonkezelői szerződésből eredően minden, a keresettel érintett eljárásban a felperes jogosult a Magyar Államot képviselni, nem lehet.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A fellebbezés alapos.

A másodfokú bíróság mindenekelőtt azt állapítja meg, a felperes jelen perben előterjesztett keresete kifejezetten egy adott jog fennállásának megállapítására irányul, ugyanakkor ilyen tartalmú megállapítási kereset előterjesztésének a jogi feltételei a felperes vonatkozásában nem állanak fenn a következők miatt.

A Pp. 123. § 2. fordulata szerint megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely okból teljesítést nem követelhet.

A Pp. idézett rendelkezéséből következően tehát megállapítási kereset előterjesztésének két egymás mellett fennálló feltétele van, egyrészről, hogy a kereset előterjesztésére a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett legyen szükség, illetve, hogy a felperes teljesítést ne követelhessen. A másodfokú bíróság meggyőződése szerint jelen perben az a feltétel, hogy a kereset megindítása a felperes jogainak megvédése érdekében legyen szükséges, nem áll fenn a következők okán:

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. Tv. (a továbbiakban Vtv.) 2-14. § tartalmazza mindazon eljárási szabályokat, amelyek a társult vadászati jog gyakorlására vonatkoznak, ideértve a vadászterület határának megállapítására irányuló földtulajdonosi gyűlés lebonyolításának szabályait is.

A felperes keresete szerint pedig azt sérelmezi, hogy egy ilyen vadászterület határának megállapítására irányuló, helységnév 2006. augusztusában megtartott földtulajdonosi gyűlésen az ott megjelent tulajdonosok többsége a vadászterülettel érintett állami erdők vonatkozásában nem a felperes, hanem az alperes képviseleti jogát ismerte el, ekként pedig a felperest a vadászterület határának megállapítására irányuló eljárásból gyakorlatilag kirekesztette. A felperesi kereset szerint tehát képviseleti jogának megállapítására azért van szüksége, hogy az ilyen eljárásokban a Magyar Államot továbbra is képviselhesse.

A másodfokú bíróság ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a felperesi kereset szerint is a felperes képviseleti joga vonatkozásában a helységnév megtartott földtulajdonosi gyűlés közgyűlési hat. száma számon alakszerű határozatot hozott az alperes képviseleti jogát elismerve. A Vtv. 14. § /4/ bekezdése szerint viszont a földtulajdonosi közgyűlés határozata 30 napon belül a bíróságnál megtámadható.

A Vtv. idézett szabályozásából következően tehát a felperesnek jogai védelme érdekében a Vtv-ben meghatározott speciális jogorvoslat áll a rendelkezésére, nem pedig a Pp. 123. § szerint szerinti általános megállapítási kereset előterjesztése.

A felperesnek tehát a másodfokú bíróság meggyőződése szerint nem jelen per alperesével szemben kellett volna a képviseleti jog vonatkozásában a megállapítási keresetet előterjesztenie, hanem a helységnév megtartott földtulajdonosi közgyűlés közgyűlési hat. száma számú határozatát kellett volna a részére nyitva álló határidőn belül a bíróságon megtámadni, illetve miután a felperes saját előadása szerint ezt megtette, ezen keresetétől nem kellett volna elállnia, amely eljárási cselekménye okán ezen per megszüntetésre került.

Összefoglalva tehát, a másodfokú bíróság határozott álláspontja szerint a felperesnek jogai megóvására a már többször hivatkozott közgyűlési határozatot kellett volna a bíróság előtt megtámadnia, nem pedig jelen megállapítási keresetét előterjesztenie, hiszen az előzőekben kifejtettek okán ezen megállapítási kereset benyújtásának nincs meg a törvény által határozottan megkövetelt egyik előfeltétele. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes által a fellebbezési tárgyaláson hivatkozott azon körülmény, hogy a jövőben más vadászterületek vonatkozásában is megtartásra fognak kerülni földtulajdonosi gyűlések, a megállapítási kereset érdemi elbírálására okot nem adhatnak, hiszen ezen majdani gyűlések esetleges e tárgyú határozatai is a törvény szerinti megtámadási határidőn belül bíróság előtt megtámadhatók lesznek, következésképpen a felperesnek jogai védelmére ezen lehetőség biztosítva lesz.

A másodfokú bíróság mindezek alapján az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. § /2/ bekezdése alapján megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.

A felperes pervesztes lett, erre figyelemmel a másodfokú bíróság az alperes perköltségben történt marasztalását megváltoztatta, és a felperest kötelezte az alperes jogi képviseletével kapcsolatban felmerült első- és másodfokú perköltség, valamint a feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére a Pp. 78. § /1/ bekezdése alapján.

Zalaegerszeg, 2007. szeptember 6.

dr. István Anna sk. dr. Bányai Tamás sk. dr. Sifter Ágnes sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró

A kiadmány hiteléül:

Henczi Kálmánné írnok