Pf.20711/2015/4 — Pf.20711/2015/4 — Zalaegerszegi Törvényszék

A Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Pf.20.711/2015/4. szám

A Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr.Farkas Sándor ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, a dr.Marján István ügyvéd (7621 Pécs, Mária u. 43.) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen 7.020.115.- Ft megfizetése iránt indított perében a Keszthelyi Járásbíróság 6.P.20.401/2013/37. számú közbenső ítélete ellen 39. sorszámon előterjesztett alperesi fellebbezés folytán megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

KÖZBENSŐ ÍTÉLETET:

A másodfokú bíróság az elsőfokú közbenső ítéletet helybenhagyja.

Feljogosítja az alperest, hogy az adóhatóság útján visszaigényeljen 24.000.- (huszonnégyezer) Ft illetékbélyegben tévesen lerótt fellebbezési illetéket.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A másodfokú bíróság az elsőfokú közbenső ítéletet a Pp. 253.§ /2/ bekezdés és 254.§ /3/ bekezdés alapján helyes indokainál fogva hagyja helyben, az elsőfokú bíróság által a közbenső ítélettel érintett körben megállapított tényállással, és az ebből levont jogi következtetésekkel minden tekintetben egyetért, ezért saját határozata részletes indokolását mellőzi, ugyanakkor az alperesi fellebbezéssel kapcsolatban a következőket kívánja kifejteni.

Az alperesi fellebbezés tartalmát illetően a másodfokú bíróság mindenekelőtt meg kell, hogy állapítsa, az alperes a közbenső ítélet elleni fellebbezésében gyakorlatilag ugyanazokat az érveket ismétli meg, amelyeket a felperesi kereset jogalapját érintően az elsőfokú eljárásban is felhozott. Ebből következően az alperes fellebbezése a felperesi kereset jogalapja, illetőleg az elévülés kérdésében semmiféle olyan új adatot, tényt, bizonyítékot nem tartalmaz, amelynek előterjesztését a másodfokú eljárásban a Pp. 235.§ /1/ bekezdés II. fordulata lehetővé tesz. Az elsőfokú bíróság pedig közbenső ítélete indokolásában az alperes elsőfokú eljárásban előterjesztett ellenkérelme valamennyi összetevőjére részletesen kitér, ezért a másodfokú bíróság a fellebbezés alapján sem okot, sem pedig lehetőséget nem látott arra, hogy az elsőfokú bíróság teljességgel helytálló közbenső ítéletét a fellebbezési kérelemben foglaltaknak megfelelően megváltoztassa, arra is figyelemmel, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékokat a közbenső ítélet körében a Pp.206.§ rendelkezéseinek mindenben megfelelő módon, okszerűen értékelte, ekként felülmérlegelésre a másodfokú bíróságnak eljárásjogi lehetősége sincsen.

Végezetül a másodfokú bíróság csupán utalni kíván arra, hogy jelen per megindulását közvetlenül követően a Keszthelyi Járásbíróság 6.P.20.890/2012/3. sorszámú jegyzőkönyvében foglalt nyilatkozatával a felperes kifejezetten vitatta azt, hogy jelen perben az alperes törvényes képviselőjeként személynév intézőbizottsági elnök eljárhatna, azzal a jogi indokolással, hogy nevezettet még a társasház ingatlannyilvántartási bejegyzését megelőzően a tulajdonosok közössége választotta, ezt követően a bejegyzés után tisztségében a társasház közgyűlése által megerősítve nem lett, következésképpen nem jogosult a társasház törvényes képviseletére. Ezen felperesi előadásra a 6.P.20.890/2012/7. számú iratában az alperes jogi képviselője útján azon jogi álláspontját fejtette ki, mely szerint nem volt szükséges az intézőbizottság elnöke tisztségének a bejegyzést követően történő, immár a társasház általi megerősítésére, arra figyelemmel, hogy a társasház a társasházi alapító okiratnak megfelelően 2002. július 20-i hatállyal visszamenőlegesen került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba, következésképpen a közgyűlés jogkörét a bejegyzést megelőzően gyakorló tulajdonosi közösség joghatályosan választotta meg a társasház képviseletére személynév, akinek ezen jogosultságát a későbbiekben sem vonta kétségbe egyik tulajdonostárs sem.

A másodfokú bíróság meggyőződése szerint ezen alperesi érvelés az alperesi törvényes képviselő képviseleti joga jogalapját illetően teljességgel megegyezik azon jogi állásponttal, amelyet az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével elfoglalt a körben, hogy a tulajdonosi közösség határozatai mennyiben kötik az utóbb, de visszamenő hatállyal ingatlannyilvántartásba bejegyzett társasházat, az alperes pedig ezen, a törvényes képviseletre tett nyilatkozata, illetve érdemi ellenkérelme közötti nyilvánvaló jogi ellentmondást sem az első-, sem pedig a másodfokú eljárásban feloldani meg sem kísérelte.

A másodfokú bíróság határozott álláspontja szerint tehát teljességgel nyilvánvaló, hogy amennyiben az alperes törvényes képviselője státuszát illetően arra hivatkozik, hogy a társasház az alapító okirat keltezésére visszaható hatállyal jön létre az ingatlannyilvántartásba bejegyzéssel, és ekként a bejegyzést megelőző tulajdonosi közösség határozatai nyilvánvalóan kihatással vannak a bejegyzést követő időszakra, a tulajdonosi közösség határozatainak harmadik személyekkel szembeni kötőerejét illetően sem helyezkedhet eredménnyel ezzel eltérő álláspontra. Mindebből következően tehát a közbenső ítélet elleni fellebbezés értelemszerűen helyt nem foghat.

A másodfokú bíróság az elsőfokú közbenső ítélet felülbírálata során észlelte, hogy az elsőfokú bíróság jelen perben hozott korábbi közbenső ítéletét a Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Pf.20.908/2014/6. számú végzésével hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság által vétett eljárási szabálysértés okán, a Pp. 252.§ /2/ bekezdése szerint, ebből következően ugyanakkor az alperesnek a megismételt eljárásban hozott közbenső ítélet elleni fellebbezésére illetéket leróni nem kellett, ezért a másodfokú bíróság feljogosította az alperst, hogy a közbenső ítéletre lerótt 24.000.- Ft illetékbélyegben megfizetett illetéket a NAV-tól visszaigényelje.

Zalaegerszeg, 2015. július 2.

dr.Sifter Ágnes sk. dr.Bányai Tamás sk. dr.Zumbók Péter sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró

A kiadmány hiteléül:

Molnárné Lábodi Erika tisztviselő