Pf.20631/2007/6 — Pf.20631/2007/6 — Zalaegerszegi Törvényszék

Zala Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 2.Pf.20.631/2007/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Zala Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság a Martinecz Ügyvéd Iroda (Nagykanizsa, Király u. 47., ügyintéző: dr. Martinecz Antal ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve felperes lakcíme szám alatti lakos felperesnek, a Dr. Ujvári Ügyvédi Iroda (Zalaegerszeg, Várkör 9., ügyintéző: dr. Ujvári Sándor ügyvéd) által képviselt I.r. alperes neveI.r. és a Dr. Horváth László Ügyvédi Iroda (Zalaegerszeg, Ady u. 2/B. I/2., ügyintéző: dr. Horváth László ügyvéd) által képviselt II.r. alperes neve II.r. alperes székhelye szám alatti székhelyű II.r. alperes ellen 1.012.000,- Ft kártérítés és járulékai megfizetése iránt indított perében a Zalaegerszegi Városi Bíróság 13.P.20.801/2006/16. számú ítélete ellen a felperes 17. sorszámú fellebbezése folytán megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) nap alatt fizessen meg az I.r. alperesnek 120.000,- (Egyszázhúszezer) Ft, míg a II.r. alperes részére 30.000,- (Harmincezer) Ft fellebbezési perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.r. alperesnek 120.000,- Ft, a II.r. alperesnek 60.720,- Ft perköltséget.

Ítéletének indokolása szerint a felperes tulajdonát képező személygépkocsiban 2001. december 23-án az I.r. alperesi társasház tetejéről lezúdult hótömeg valóban kárt okozott, azonban a káresemény időpontjában az épület tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartás szerint a Bt. neve. volt. Az építtető 2001. december 20-án a társasház-tulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés iránt kérelmet nyújtott be a földhivatalnál, azonban az elrendelt hiánypótlás miatt a társasházi tulajdon csak 2002. július 16. napján kelt határozattal került bejegyzésre, mely egyben törölte az építtető tulajdonjogát is. A káresemény időpontjában hatályos Társasházi Törvény (1997. évi CXLVII. - helyesen CLVII. - ) 5. § /3/ bekezdése alapján, figyelemmel az Iny.Tv. 3. § /1/ bekezdésére is, a társasház az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, és a felperest ért kár bekövetkeztekor az épület tulajdonosa még nem az I.r. alperesi társasház, hanem a Bt. volt, ezért az I.r. alperessel szemben a keresetet elutasította. A II.r. alperessel szemben előterjesztett keresetet azért találta megalapozatlannak, mert amellett, hogy az alperesek között létrejött felelősségbiztosítási szerződés alapján - a Ptk. 559. § /2/ bekezdés értelmében - a károsult a kártérítési igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. Tekintve, hogy az alperesek a biztosítási szerződést a II.r. alperes 2002. július 1-től kezdődő kockázatviselésével kötötték meg, ezért a biztosítót a 2001. december 23. napján bekövetkezett káreseményért helytállási kötelezettség egyébként sem terheli. A perköltségre vonatkozó döntését a Pp. 78. § /1/ bekezdésére, valamint a 32/2003. (VIII. 22.) IM.r. 2. § a./ pontjára és 3. § /2/ bekezdésére alapította.

Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, pontosított fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását, az I.r. alperessel szemben előterjesztett keresetének megfelelő döntés hozatalát, az I.r. alperesnek 1.012.000,- Ft tőke és ez után járó kamata megfizetésére, míg a II.r. alperesnek tűrésre kötelezését kérte. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte másik tanács kijelölése mellett. Elsődleges fellebbezésében arra hivatkozott, hogy álláspontja szerint az I.r. alperesi társasház a társasház alapító okirat aláírásával létre jött, ezért tévesen helyezkedett az elsőfokú bíróság arra az álláspontra amikor a társasház alapítását az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez kötötte. A társasházalapító okiratot a káreseményt megelőző három nappal a földhivatalhoz benyújtották, így a szerzési jog visszamenőleges, mert a kérelem nem a bejegyzésének napjától, hanem az érkeztetésének napjától hatályos. Az I.r. alperes alapító okirata 2001. december 20. napján érkezett a földhivatalhoz, így ezen időponttól már nem az építtető Bt. volt a tulajdonos. Megítélése szerint az I.r. alperes a káresemény bekövetkeztekor már rendelkezett érvényes biztosítással, ezért a II.r. alperest tűrésre kérte kötelezni.

A másodlagos kérelmét arra alapította, miszerint a lefolytatott bizonyítási eljárást követően tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a káresemény helyszínéül az I.r. alperesi társasház „A" épületét jelölte meg, mivel a káresemény a „B" épület előtt történt. Emellett a biztosítási szerződésben nincs elkülönítve, hogy mely épülettömb és mikor kötött szerződést, így a társasház már a káresemény előtt rendelkezett érvényes biztosítási szerződéssel.

Az I. r. és II.r. alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Az I.r. alperes jogi képviselője igazolta, hogy a fellebbezési eljárásra létrejött ügyvédi megbízási szerződésben - ÁFÁ-val növelten - 100.000,- Ft megbízási díj került kikötésre.

A fellebbezés nem alapos.

* * *

A másodfokú bíróság ítélkezése alapjául elfogadta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást és egyetért az ügyben elfoglalt jogi álláspontjával, a fellebbezésre tekintettel egyes körülményeket kiemelendőnek tart:

A I.r. alperes neve épülettömbjei eltérő időpontban készültek el, és ehhez képest eltérő időpontban került sor a felelősségbiztosítások megkötésére. A „B" lépcsőház már korábban elkészült (I.r. alperes neve.), ezért erre az épülettömbre a felelősségbiztosítási szerződést a II.r. alperes 2001. november 8-i kockázatviselésével kötötték meg. Az „A" lépcsőház csak a második ütemben készült el, és a 2001. december 9-én kelt használatbavételi engedély megadásáról szóló közigazgatási határozat a használatba vételi engedélyt azzal a kikötéssel adta meg, hogy még további építési munkálatokat kell végezni, valamint rendezni kell az ingatlan-nyilvántartásba történő átvezettetéssel a szomszédos és az építkezéssel érintett ingatlan telekhatárát, melyről jogerős térképkivonat benyújtására is lett az építtető kötelezve. A polgármesteri hivatal neve a 2002. június 2. napján jogerőre emelkedett 692-8/2002. számú határozatával (kelte: 2002. április 25.) adott fennmaradási és használatba vételi engedélyt a kialakított 20 db lakásra, 4 db üzletre és 5 db garázsra. Ehhez képest a földhivatal 2002. június 18. napján meghozott határozatával jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba a társasház tulajdont és rendelkezett az alapító - építtető - Bt. tulajdonjogának törléséről. A lefolytatott tanúbizonyítás során egyedül I.rendű felperes nevené, a felperes házastársa nyilatkozott akként, hogy mielőtt a horgász üzletbe bementek, gépkocsival attól mintegy másfél-két méterre álltak le. Ezen állítással szemben tanú neve 1 és tanú neve 2 érdektelen tanúk azt vallották, hogy a károsult autó kb. 10 méterre állt a horgászbolttól. tanú neve 3 tanú vallomása szerint a horgászbolt társasház „B" épületrészében volt kialakítva a káresemény időpontjában és a felperes az „A" épület előtt parkolt és hasonlóan nyilatkozott tanú neve 4 tanú is.

A felülbírálat során a másodfokú bíróság vizsgálta, hogy a káresemény hol következett be, illetőleg a társasház 2002. június 18-i földhivatali bejegyzése visszamenő hatályú-e, továbbá a társasház a több ütemben készült épülettömbre mikor kötött a II.r. alperessel felelősségbiztosítási szerződést.

A bizonyítékok Pp. 206. § szerinti értékelésével helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a káresemény bekövetkeztekor a felperes az akkor még be nem fejezett építési szakban lévő „A" épülettömb előtt parkolt, és a már készen lévő „B" épülettömbben nyílt horgászüzletet kereste fel.

A másodfokú bíróság egyetért az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontjával is, hogy a társasházi tulajdon a helyesen hivatkozott jogszabályi rendelkezések szerint a 2002. június 18-i ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jött létre, amely már olyan jog - nem pedig tény -, amely bejegyzésre szorul. Az Iny.Tv. 48. § /2/ bekezdés szerint ugyanis a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy csak a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja, míg az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés hozza létre a társasházat, ezért nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az I.r. alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmet elutasította. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság nem osztja e körben kifejtett felperesi álláspontot.

A felperes a II.r. alperessel szemben előterjesztett eredeti kereseti kérelmében az I.r. alperessel egyetemleges marasztalást kért, csak a fellebbezésében módosította a keresetét és kérte a II.r. alperest tűrésre kötelezni, mely a Pp. 247. §-ába ütköző, meg nem engedett keresetváltoztatásnak minősül.

Ezen felül amellett, hogy az elsőfokú bíróság által helyesen hivatkozott Ptk. 559. § /2/ bekezdése kizárja, hogy a károsult a felelősségbiztosítási szerződés alapján közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesítse igényét, az 1997. évi CLVII. törvény 5. § /3/ bekezdése - a fent kifejtettek szerint - társasház létrehozását az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez köti, az I.r. alperes pedig a káresemény bekövetkeztekor még nem volt tulajdonos. A társasház 3 épülettömbből áll (A, B, C), melyek eltérő ütemben épültek, ezért eltérő időpontban kötöttek a II.r. alperesi biztosítóval felelősségbiztosítási szerződést. Tekintve, hogy a felperes személygépkocsija 2001. december 23-án az „A" épülettömb előtt károsodott, de ez az épülettömb akkor még nem rendelkezett érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel és a „B" lépcsőház által 2001. november 8-i kockázatviseléssel megkötött biztosítási szerződés viszont az „A" lépcsőház előtti eseményekre egyébként sem terjedt ki, ezért helytállóan járt el az elsőfokú bíróság, amikor a felperesnek a II.r. alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmét erre is figyelemmel elutasította.

Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntését a Pp. 253. § /2/ bekezdése alapján helybenhagyta.

A Pp. 239. § szerint alkalmazandó Pp. 78. § /1/ bekezdés alapján a felperes köteles megfizetni az alperesek jogi képviseletével kapcsolatban felmerült - ÁFÁ-val megnövelt - fellebbezési perköltséget, mely az I.r. alperes vonatkozásában a 32/2003. (VIII.22.) IM.r. 2. § /1/ bekezdés a./ pontján, míg a II.r. alperes vonatkozásában a rendelet 3. § /5/ bekezdésén alapul.

Zalaegerszeg, 2007. szeptember 6.

Dr.Polgárné dr.Vártok Irén sk. Dr.Licskay József sk. Dr.Bartalné dr.Mentes Judit sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró