P.22298/2006/33 — P.22298/2006/33 — Zalaegerszegi Törvényszék

A Zala Megyei Bíróság 4.P.22.298/2006/33. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Zala Megyei Bíróság a dr.Szalóki Jenő ügyvéd (8360 Keszthely, Kisfaludy u. 16.) által képviselt I.rendű felperes neve és címe, a dr.Gárdos Tamás ügyvéd (8360 Keszthely, Deák F. u. 1.) által képviselt I.rendű alperes neveés címe , továbbá II.rendű alperes neve és címe és az ugyanilyen című II.rendű alperes neve és címe. (a II.r. és III.r. alperesek képviselője: dr.Simotics Barnabás ügyvéd – 8360 Keszthely, Kossuth u. 51.) alperesek elleni kölcsöntartozás megfizetése, stb. iránti perében az ügyben tartott nyilvános tárgyalások alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megbízási jogviszonyból eredő elszámolási kötelezettség címén fizessen meg a felperesnek 5.000.000.- (ötmillió) Ft-ot és ezen összeg 2003. március 1. napjától 2004. december 31-ig évi 11 %, ezt követően a kifizetése napjáig számított, évi, a késedelemmel érintett egyes naptári féléveket megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatát, jogalap nélküli gazdagodás címén 42.604.- (negyvenkettőezer-hatszáznégy) Ft-ot és ebből 40.000.- (negyvenezer) Ft 2003. július 4. napjától 2004. december 31-ig évi 11 %, ezt követően a kifizetése napjáig járó, évi, a késedelemmel érintett egyes naptári féléveket megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatát, míg 2.604.- (kettőezer-hatszáznégy) Ft 2005. január 17. napjától számított, a kifizetése napjáig járó, évi, a késedelemmel érintett egyes naptári féléveket megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatát, végül megbízási jogviszonyból eredő elszámolási kötelezettség címén 80.000.- (nyolcvanezer) Ft-ot.

A bíróság az I.r. alperessel szembeni keresetet ezt meghaladóan elutasítja.

A bíróság a II.r. és III.r. alperesekkel szembeni keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra a Magyar Állam javára fizessen meg 195.400.- (egyszázkilencvenötezer-négyszáz) Ft illetéket.

A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy külön felhívásra a Magyar Állam javára fizessen meg 307.400.- (háromszázhétezer-négyszáz) Ft illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg a II.r. és III.r. alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 250.000.- (kettőszázötvenezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000.- (kettőszázezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amit jogi képviselő útján kell írásban, 3 példányban a Győri Ítélőtáblához címzetten – a Zala Megyei Bíróságnál – benyújtani.

Figyelmezteti a feleket, hogy a fellebbezési határidőben közösen kérhetik, hogy fellebbezésüket a Győri Ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálja el, illetve a Pp. 256/A.§ /1/ bekezdés b-d. pontjai esetén tárgyalás tartását kérhetik.

I N D O K O L Á S :

I. Tényállás

1./ 1999. áprilisában a köztük létrejött kölcsönszerződések alapján a felperes összesen 5.000.000.- Ft kölcsönt adott a II.r. és III.r. házastárs alpereseknek, 1999. december 31-i visszafizetési határidővel.

A kölcsönnyújtáskor a felperes megbízottjaként lánya, az I.r. alperes járt el, az I.r. alperes megbízatása kiterjedt a kölcsönösszeg II.r. és III.r. alperesek részére való átadására, a havi 50.000.- Ft összegű ügyleti kamat felperesnek való átadására, és a visszafizetési határidő lejártakor a kölcsön összegének felperesnek való visszaadására.

Az I.r. alperes házastársa és a III.r. alperes testvérek.

A havi ügyleti kamatot a II.r. és III.r. alperesek az I.r. alperesen keresztül fizették a felperesnek, és a kölcsön visszafizetésének határidejét megelőzően az 5.000.000.- Ft összegű kölcsönösszeget is visszaadták a felperes megbízottjaként eljáró I.r. alperesnek.

A neki átadott 5.000.000.- Ft kölcsönnel azonban az I.r. alperes a felperes felé nem számolt el, azt a felperesnek nem adta vissza.

A felperes 2004. elején szerzett tudomást arról, hogy a II.r. és III.r. alperesek a kölcsön összegét az I.r. alperesnek átadták, ezt követően 2004-ben a felperes írásban felszólította az I.r. alperest elszámolási kötelezettségének teljesítésére (a kölcsön átadására), illetve az I.r. alperes írásban elismerte azt, hogy a kölcsönt a II.r. és III.r. alperesek neki visszaadták.

2./ 2003. július 4-én az I.r. alperes a felperes tudta nélkül 200.000.- Ft-ot vett le a felperes O. Banknál vezetett folyószámlájáról. Ebből – több alkalommal –, összesen 160.000.- Ft-ot fizetett vissza, a fennmaradó 40.000.- Ft visszafizetésére irányuló kötelezettségét elmulasztotta.

3./ 2005. január 17. napján az I.r. alperes devizaszámla tartozását az O. Bank a felperes folyószámlájáról vonta le, a levont 2.604.- Ft-tal az I.r. alperes jogalap nélkül gazdagodott, azt a felperesnek az eltelt idő alatt nem fizette meg.

4./ 2003. augusztusában a felperes megbízta az I.r. alperest azzal, hogy kismotorját adja el, az I.r. alperes azt el is adta férje testvérének, T. Andrásnak 80.000.- Ft-ért, a vételárral a felperes felé nem számolt el.

II. Pertörténet

A felperes végleges keresetét 30. sorszámú előkészítő irata tartalmazza:

a./ Elsődleges kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság a II.r. és III.r. alpereseket egyetemlegesen kötelezze 5.000.000.- Ft kölcsöntartozás, és ezen összeg 2003. március 1. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamatának megfizetésére.

b./ Ennek az elsődleges kereseti kérelemnek az esetleges elutasítása esetén másodlagosan azt kérte, hogy a bíróság az I.r. alperest kötelezze 5.000.000.- Ft, és ezen összeg 2003. március 1. napjától járó törvényes mértékű kamatának a megfizetésére, mindenekelőtt jogalap nélküli gazdagodás, másodlagosan kártérítés, harmadlagosan megbízási jogviszonyból eredő elszámolási kötelezettség elmulasztása címén. (Ehhez a felperes képviselője az utolsó – 2008. április 9. napján tartott – tárgyaláson hozzátette, a harmadlagos jogcímet a felperes arra az esetre állította be, amennyiben a bíróság azt állapítaná meg, hogy a felperes és az I.r. alperes között megbízási jogviszony volt, ezt a felperes ugyanakkor nem állítja.)

c./ Ezeken túl a felperes keresete arra is irányult, hogy az előzőeken felül a bíróság kötelezze az I.r. alperest további 3.380.000.- Ft, és ennek 2003. március 1. napjától járó törvényes mértékű kamatának a megfizetésére. Ez a kereseti kérelem az alábbiakat tartalmazza:

 A felperes azt állította, hogy valójában nem 5.000.000.- Ft lett kölcsönadva a II.r. és III.r. alpereseknek, hanem 7.000.000.- Ft, ebből összesen 300.000.- Ft lett visszafizetve, a különbözet 1.700.000.- Ft, amelynek megfizetésére az I.r. alperest kéri kötelezni, és ez része a 3.380.000.- Ft-os I.r. alperessel szembeni kereseti követelésnek (33. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 2. oldal 5. bekezdés).

 A felperes azt állította, hogy a 90-es évek végén 1.000.000.- Ft kölcsönt nyújtott az I.r. alperes és férje részére üzleti célra, határozatlan időre, melyet rendszeres követelés ellenére nem kapott vissza (jogcím: kölcsön).

 A felperes azt állította, hogy 1998. szeptember 21-én eladta házas ingatlanát, annak vételárából az I.r. alperes és férje részére 400.000.- Ft kölcsönt nyújtott, határozatlan időre, melyet még nem kapott vissza (jogcím: kölcsön).

 A felperes azt állította, hogy a 90-es évek végén 50.000.- Ft kölcsönt adott az I.r. alperes részére határozatlan időre, üzleti célra (papucsvásárlásra-árufeltöltésre). Ezidáig nem kapta vissza (jogcím: kölcsön).

 A felperes azt állította, hogy 2003., 2004. körül masszőrtanfolyam elvégzésére 100.000.- Ft kölcsönt adott az I.r. alperesnek, melyet nem kapott vissza (jogcím: kölcsön).

 A felperes azt állította, hogy (nem tudja pontosan megmondani mikor) 100.000.- Ft kölcsönt adott az I.r. alperesnek videokamera vásárlására, melyet nem kapott vissza (jogcím: kölcsön).

 A felperes azt állította, hogy miután az I.r. alperes férjének nevelőanyja meghalt, 200.000.- Ft kölcsönt adott az I.r. alperesnek temetési költségekre, határozatlan időre, melyet nem kapott vissza (jogcím: kölcsön).

 A felperes azt állította, hogy 2003. július 4-én az I.r. alperes az ő tudta és beleegyezése nélkül leemelt a lakossági folyószámlájáról 200.000.- Ft-ot, ebből csak 160.000.- Ft-ot fizetett vissza (jogcím: jogalap nélküli gazdagodás).

 A felperes azt állította, hogy 2005. január 17-én az I.r. alperes devizaszámla-tartozását az O. az ő folyószámlájáról vonta le, az összeg 2.604.- Ft, melyet a felperes a mai napig nem fizetett vissza (jogcím: jogalap nélküli gazdagodás).

 A felperes azt állította, hogy az I.r. alperes és férje valamikor valakinek eladta az ő T-t 83.000.- Ft-ért, ennek vételárát a mai napig nem adta át (jogcím: megbízási jogviszonyból eredő elszámolási kötelezettség elmulasztása, másodlagosan jogalap nélküli gazdagodás).

 A felperes azt állította, hogy az I.r. alperes az ő megbízásából eladta a kismotorját férje testvérének, T. Andrásnak 80.000.- Ft-ért, az összeget az I.r. alperestől még mindig nem kapta meg (jogcím: megbízási jogviszonyból eredő elszámolási kötelezettség elmulasztása, másodlagosan jogalap nélküli gazdagodás).

 A felperes azt állította, hogy az I.r. alperes a felperes édesanyjának halálát megelőzően, de pontosan nem tudja mikor, elvitt tőle egy, a tulajdonát képező tv-t és egy régi szekrényt 80.000.- Ft értékben, de azokat még mindig nem hozta vissza (jogcím: jogalap nélküli gazdagodás).

A felsorolt tételek összegeként kérte a felperes az I.r. alperes kötelezését a végleges kereset szerint 3.380.000.- Ft megfizetésére, bár a bíróság megjegyzi, hogy ezeknek a tételeknek az összege a 3.380.000.- Ft-ot meghaladja.

A felperes 5.000.000.- Ft megfizetésére irányuló keresete a II.r. és III.r. alperesekkel szemben (illetőleg másodlagosan az I.r. alperessel szemben) azon alapult, hogy állítása szerint 1999-ben összesen 7.000.000.- Ft-ot adott kölcsön a II.r. és III.r. alpereseknek, az I.r. alperes közvetítésével. Az I.r. alperes feladata a kölcsönösszeg átadása volt, de más nem, azaz a kölcsönt a II. és III.r. alpereseknek nem az I.r. alperesen keresztül kellett visszaadniuk. A visszaadás során az I.r. alperes legfeljebb a II.r. és III.r. alperesek teljesítési segédjeként járhatott el, a II.r. és III.r. alperesek kockázatára. Az összesen 7.000.000.- Ft kölcsönből ő csak 300.000.- Ft-ot kapott vissza, a kölcsönből 5.000.000.- Ft okirattal bizonyítható, a kölcsön-jogviszony alapján a II.r. és III.r. alperesektől az összeget kölcsön címén igényelte. Amennyiben a bíróság azt állapítaná meg, hogy a felperes és az I.r. alperes között megbízási jogviszony volt, mely kiterjedt a kölcsönösszeg I.r. alperes részére való visszaadására is, és ebből következően a II.r. és III.r. alperesek kölcsön címén nem marasztalhatók, az összeget az I.r. alperesnek kell visszafizetnie, elsődlegesen azért, mert a visszafizetés elmaradásával az I.r. alperes a felperes hátrányára jogalap nélkül gazdagodott, másodlagosan a visszaadás elmulasztásával a felperesnek kárt okozott, harmadlagosan pedig az I.r. alperes a létrejött megbízási jogviszonyból eredő elszámolási kötelezettségét nem teljesítette.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az I.r. alperes védekezése az alábbi volt:

1./ Az I.r. alperes elismerte, hogy a felperessel létrejött megbízási szerződése alapján 5.000.000.- Ft kölcsönösszeget adott át a II.r. és III.r. alpereseknek, megbízása kiterjedt a kamatok és a tőkeösszeg felperesnek való átadására, illetve visszaadására is. Elismerte azt is, hogy az 5.000.000.- Ft kölcsönösszeget a II.r. és III.r. alperesek neki átadták, a felperesnek való visszaadás céljából, ugyanakkor állította, hogy az összeget a felperesnek visszaadta.

Ezen felül azzal is érvelt, hogy a felperes vele szembeni követelése elévült, mert a bíróság előtti igényérvényesítésig az elévülési idő eltelt.

A felperes az elévülési kifogás elutasítását kérte, álláspontja szerint egyrészt a felek közti levelezés bizonyítja, hogy az elévülési idő annak eltelte előtt megszakadt, másrészt az I.r. alperes az elévülési idő lejárta előtt tartozáselismerő nyilatkozatot is tett, végül a felperes I.r. alperessel szembeni követelése esetében az elévülési idő addig nyugodott, amíg a felperes nem szerzett tudomást arról, hogy a II.r. és III.r. alperesek a kölcsönt az I.r. alperesnek visszaadták.

2./ Az I.r. alperes a vele szembeni többi igény esetében vitatta a kölcsönszerződések létrejöttét, ezen felül elévülési kifogása ezen tételekre is kiterjedt, míg az egyéb jogcímeken érvényesített követelések esetében védekezése a következő volt:

 A lakossági folyószámláról leemelt összegből fennálló 40.000.- Ft-os hátralék tekintetében azzal érvelt, hogy azt már visszafizette, s ugyanez volt álláspontja a 2.604.- Ft-os követelés vonatkozásában is.

 A megbízási jogviszonyból eredő elszámolási kötelezettség elmulasztása címén érvényesített igények esetében (T.t, kismotor) az I.r. alperes nem vitatta, hogy férje kb. 18 évvel ezelőtt segédkezett egy T. eladásában, de a járművet ténylegesen a felperes adta el, így abból neki tartozása nem keletkezhetett, ezen felül ez a követelés is elévült; a kismotor kapcsán vitatta a megbízási szerződés létrejöttét, és ezért vitatta elszámolási kötelezettségének fennállását is.

 Végül a televízió és a régi szekrény körében az I.r. alperes vitatta azok elvitelét, így a jogalap nélküli gazdagodás címén fennálló tartozását is.

A II.r. és III.r. alperesek az I.r. alperessel egyezően állították, hogy a felperes és az I.r. alperes között megbízási jogviszony állt fenn, így jogosultak voltak az ügyleti kamatokat és a tőkeösszeget is még a teljesítési határidő lejártát megelőzően, azaz 1999.december 31-e előtt az I.r. alperesnek átadni, ezt meg is tették, ezáltal kölcsöntartozásuk megszűnt. Ez a kölcsön egyébiránt 5.000.000.- Ft összegű volt, és azután valóban havi 50.000.- Ft ügyleti kamatot kellett fizetniük.

III. A bizonyítékok megjelölése és értékelése

A bíróság a tényállást a felek előadásai, az általuk csatolt okirati bizonyítékok és a lefolytatott tanúbizonyítás eredménye értékelésével állapította meg.

A bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvekbe foglaltan részletesen tájékoztatta a feleket bizonyítási kötelezettségeikről, a bizonyítandó tényekről. A lefolytatott bizonyítás eredménye az alábbi volt:

 A felperes nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a II.r. és a III.r. alpereseknek nem 5.000.000.- Ft-ot, hanem összesen 7.000.000.- Ft-ot adott kölcsön az I.r. alperesen keresztül. Okirati bizonyíték csak a II.r. és III.r. alperesek által elismert 5.000.000.- Ft-ra vonatkozóan áll rendelkezésre, az alperesek egyező és mindvégig konzekvens előadásával szemben a felperes által állított tényt nem bizonyítja aggálymentesen B. Istvánné és K. György tanúvallomása, akik csak közvetett ismerettel rendelkeztek az ügyről, éppen a felperestől, illetve a felperes fiától. Emellett mindkét tanú e tartozás kötelezettjeként az I.r. alperest nevezte meg, mindketten azt vallották, a II.r. és III.r. alperesek a kölcsönt az I.r. alperesnek visszaadták, akinek azt vissza kellett volna adnia a felperesnek, de ezt az I.r. alperes nem tette meg. Ehhez képest Szabó Béla tanúvallomása azt támasztja alá, hogy 1999-ben 5.000.000.- Ft kölcsön nyújtása történt meg a II.r. és a III.r. alperes részére, akik ezt valóban visszafizették.

 Az említett tanúk vallomásai, az alperesek egyező előadása, és az okirati bizonyítékok is azt támasztják alá, hogy a kölcsönügyletben való részvétel során az I.r. alperes a felperes megbízottjaként járt el, még arra is feljogosítottan, hogy az ügyleti kamat mértékéről tárgyaljon, és feladata arra is kiterjedt, hogy az ügyleti kamatot a felperesnek átadja, a visszafizetési határidő elteltekor pedig a kölcsönt a II.r. és III.r. alperesektől átvegye, és a felperesnek visszaadja. A II.r. és III.r. alperesek tehát a megbízási jogviszony létrejöttét bizonyítani tudták, így bizonyítani tudták azt is, hogy a kölcsön I.r. alperesnek való átadásával szerződéses kötelezettségüknek eleget tettek, tartozásuk ezáltal a felperessel szemben megszűnt.

 Az I.r. alperes semmivel nem tudta bizonyítani, meg sem kísérelte bizonyítani, hogy az 5.000.000.- Ft II.r. és III.r. alperesektől átvett kölcsönt a felperesnek visszaadta, a bizonyítás sikertelenségének következményeit viselnie kell.

 A felperes I.r. alperessel szembeni egyéb, kölcsön jogcímén érvényesített kereseti követelései esetében sem a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, sem a tanúvallomások nem bizonyítják kételymentesen a kölcsönszerződések létrejöttét és tartalmát. A felperes által állítottan 2001. novemberét megelőzően nyújtott kölcsönök tekintetében az I.r. alperes elévülési kifogása is helytálló volt, hiszen az okirati bizonyítékokból az elévülés megszakadására okot adó írásbeli felszólítás (beazonosítható módon) nem tűnik ki.

 A jogalap nélküli gazdagodásra alapított 40.000.- Ft-os és 2.604.- Ft-os igény körében az I.r. alperest terhelte bizonyítási kötelezettség, neki kellett volna bizonyítania, hogy az összegeket visszafizette, ennek tudatában bizonyítási indítvánnyal nem élt.

 A Trabant eladásából származó vételár elszámolására irányuló kötelezettség elmulasztására alapított követelés vonatkozásában a felperes a megbízási szerződés létrejöttét, annak tartalmát, a szerződéskötés időpontját nem tudta bizonyítani.

 A kismotor esetében ugyanakkor a felperes által csatolt levelezés igazolja azt, hogy az I.r. alperes meg volt bízva az eladással („ B. nekem kifizette a motort, igaz már sajnálom, hogy bármit is elfogadtam magától, és bármit is elmondtam.”). A követelés összegét az I.r. alperes nem vitatta, viszont az elszámolási kötelezettség határideje nem volt megállapítható, így e követelés után a késedelembe esés időpontja meghatározhatóságának hiányában a bíróság késedelmi kamatot nem ítélhetett meg.

 Végül a felperes semmivel nem tudta bizonyítani a televízió és a régi szekrény I.r. alperes általi elvitelét.

Összefoglalva: A bizonyítékhiányos ügyben a bizonyítatlanság következményeit a bíróság alapvetően a bizonyítást elmulasztó fél hátrányára értékelte, a felek tényállításai közül a bizonyítottakat elfogadva. A bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelte, és azokból az a meggyőződése alakult ki, hogy az I.r. alperes a felperessel fennálló megbízási jogviszony alapján jogosult volt az 5.000.000.- Ft kölcsönösszeg II.r. alperes és III.r. alperes részéről való átvételére, a megbízási jogviszonyból eredő elszámolási kötelezettségének teljesítését ugyanakkor a felperes irányában elmulasztotta, ezáltal a felperes követelése ezen a címen az I.r. alperessel szemben áll fenn, s ez a követelés nem évült el, hiszen a felperes által csatolt levelezés kellően igazolja azt, hogy a felperes (miután tudomást szerzett arról, hogy a II.r. és III.r. alperesek a kölcsönt az I.r. alperesnek visszaadták), felszólította az I.r. alperest az összeg visszafizetésére, ezen felül az I.r. alperes 2004. február 12-én írásban el is ismerte, hogy a kölcsönt a II.r. és III.r. alperesek neki visszaadták.

A felperes több alkalommal is kérte, hogy a bíróság az I.r. alperest feltétlenül kötelezze a tárgyaláson való személyes megjelenésre, és őt személyesen hallgassa meg, mert a felperes ettől várta, hogy „az igazság kiderüljön”. Az I.r. alperes ettől mindvégig elzárkózott, álláspontját jogi képviselője adta elő, illetve szükség esetén írásban tett nyilatkozatot, de a tárgyalásokon nem kívánt megjelenni, ezt azzal indokolta, hogy a személyes megjelenés számára az anya-lánya kapcsolat miatt kellemetlen. A bíróság ezt elfogadta, de elvi jelleggel is az az álláspontja, miszerint kötelmi ügyben jogi képviselő által képviselt alperes nem kötelezhető arra, hogy a tárgyaláson jelen legyen, főképp abban az esetben, ha jogi álláspontját és ténybeli álláspontját jogi képviselője egyaránt részletesen előadja. A távolmaradás nem szankcionálható, és a mulasztás Pp. 141.§-ának /6/ bekezdésében, illetve 206.§-ának /2/ bekezdésében foglalt jogkövetkezményekért is csak akkor alkalmazhatja a bíróság, amennyiben a fél jogi képviselője útján vagy írásban ténybeli álláspontját nem fejti ki, vagy ellentmondásosan fejti ki. Ilyen azonban jelen ügyben nem történt.

IV. Jogi indokolás

A Ptk. 523.§-ának /1/ bekezdése szerint kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. A Ptk. 474.§-ának /1/ bekezdése értelmében megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A /2/ bekezdés kimondja, hogy a megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. A Ptk. 479.§-ának /2/ bekezdése alapján a szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni, és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált. A Ptk. 361.§-ának /1/ bekezdése szerint, aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

A kereset az I.r. alperessel szemben részben megalapozott, a II.r. és III.r. alperesekkel szemben nem megalapozott.

a./ Az I.r. alperesnek a felperessel fennálló megbízási jogviszonya alapján a felperes felé el kellett volna számolnia a II.r. és III.r. alperesektől átvett 5.000.000.- Ft-tal, ennek hiányában a bíróság őt a Ptk. idézett 479.§-ának /2/ bekezdése szerint kötelezte az átadni elmulasztott 5.000.000.- Ft, és ennek 2003. március 1. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére. A bíróság az elévülési kifogást nem fogadta el, mert a felperes 2003. végéig-2004. elejéig akadályoztatva volt igénye érvényesítésével, másrészt az elévülési idő a felek közti levelezéssel alátámasztottan megszakadt.

b./ A bíróság az I.r. alperessel szemben támasztott követelések közül ezen kívül helyt adott a jogalap nélküli gazdagodás címén fennálló 40.000.- Ft-os és 2.604.- Ft-os kereseti követeléseknek, azzal az eltéréssel, hogy a 40.000.- Ft után 2003. július 4. napjától, a 2.604.- Ft után pedig 2005. január 17. napjától jár a késedelmi kamat, lévén a gazdagodás ekkor következett be.

c./ Ezen kívül a bíróság helyt adott a kismotor eladására irányuló megbízási szerződésből eredő elszámolási kötelezettség teljesítésének elmulasztása címén követelt 80.000.- Ft megfizetésére irányuló kereseti kérelemnek, azzal az eltéréssel, hogy a késedelembe esés időpontja megállapíthatóságának hiányában a késedelmi kamatkövetelést elutasította.

d./ A bíróság ezt meghaladóan az I.r. alperessel szembeni keresetet bizonyítottság hiányában elutasította, és elutasította a II.r. és III.r. alperessel szembeni keresetet is, abból az okból, hogy a II.r. és III.r. alperesek az I.r. alperesnek való visszafizetéssel kölcsöntartozásuk megfizetésének eleget tettek.

V. Perköltség

A bíróság a Pp. 81.§-ának /1/ bekezdése alkalmazásával a részleges pernyertesség arányában kötelezte a felperest és az I.r. alperest a felperes illetékfeljegyzési joga folytán az állam által előlegezett illeték Magyar Állam javára való megfizetésére.

A felperes a II.r. és III.r. alperesekkel szemben pervesztes lett, őt a bíróság a Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése értelmében kötelezte a II.r. és III.r. alperesek jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíj megfizetésére, az ügyvédi munkadíj összegét a bíróság mérlegeléssel határozta meg, a megítélt munkadíj az ÁFA-t tartalmazza (32/2003. /VIII.22./ IM.r. 3.§).

A felperes az I.r. alperesnél nagyobb arányban lett pernyertes, ezért a bíróság az I.r. alperest a megítélt összeg arányában kötelezte a felperes jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíj címén 200.000.- Ft megfizetésére – a munkadíj összegére nézve szintén mérlegeléssel, a munkadíj az ÁFA-t ugyancsak tartalmazza.

Zalaegerszeg, 2008. április 9.

.Adorján Csaba sk. bíró

A kiadmány hiteléül:

Molnárné Lábodi Erika tisztviselő