P.21863/2010/22 — P.21863/2010/22 — Zalaegerszegi Törvényszék

Zala Megyei Bíróság 6.P.21.863/2010/22.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A felperesi jogi képviselő neve és címe által képviselt felperes nevefelperes címe alatti felperesnek az alperesi jogi képvsielő neve és címe által képviselt alperes nevealperes címe alatti székhelyű alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása stb. iránt indított perében a bíróság nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy külön adóhatósági felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 30.000.-/harmincezer/ forint feljegyzett kereseti illetéket.

A 15.000.-/tizenötezer/ forint feljegyzett ellentmondási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amit jogi képviselő útján kell írásban, 3 példányban a Pécsi Ítélőtáblához címzetten – a Zala Megyei Bíróságnál – benyújtani.

Figyelmezteti a feleket, hogy a fellebbezési határidőben közösen kérhetik, hogy fellebbezésüket a Pécsi Ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálja el, illetve a Pp.256/A.§./l/ bekezdés b-d. pontjai esetén tárgyalás tartását kérhetik.

I N D O K O L Á S :

I.

A bíróság a munkaügyi bíróság neve előtt ügyszám ügyszám alatt folyamatban volt munkaügyi per iratai; az városi bíróság neve előtt ügyszám végrehajtási lajstromszám alatt indult végrehajtási ügy iratai; a szeretgom.hu internetes oldalon 2008. augusztus 4. napján írás neve címen közölt írás, valamint a weboldal neve weboldalon 500 ezer forintos pénzbüntetés az esztergomi polgármesternek cím alatt megjelent cikk nyomtatott változata, továbbá a peres felek előadásai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A munkaügyi bíróság neve a 2006. december 13. napján meghozott, ügyszám ügyszámú közbenső ítéletével polgármesteri hivatal neve határozatok száma számú határozatait hatályon kívül helyezte és jegyző neve eredeti - jegyzői - munkakörébe visszahelyezte. Az alperes másodfokú bíróságként a 2007. február 27. napján kelt, ítélet száma számú közbenső ítéletével az elsőfokú közbenső ítéletet helybenhagyta.

jegyző neve a jogerős közbenső ítélet alapján 2007. március 22. napján végrehajtási lap kiállítását kérte, és adósként polgármesteri hivatal neve jelölte meg. A munkaügyi bíróság neve a végrehajtási lapot a kérelemmel egyezően, 2007. május 15. napján állította ki. A meghatározott cselekmény végrehajtása iránt ügyszám végrehajtási lajstromszám alatt indult eljárásban a végrehajtást foganatosító városi bíróság neve a 2007. augusztus 31. napján meghozott, ügyszám számú végzésével az adóssal szemben 200.000.-Ft pénzbírságot szabott ki, és egyben felhívta, hogy a jogerős közbenső ítélet alapján a végzés átvételét követő 15 napon belül jegyző neve eredeti munkakörébe helyezze vissza. A végzés fejrészében a bíróság - a végrehajtási laptól eltérően - adósként önkormányzat neve tüntette fel. Az önkormányzat által fellebbezéssel támadott végzést az alperes a 2007. november 13. napján kelt, végzés neve számú végzésével helybenhagyta. A másodfokú határozat fejrészében adósként szintén önkormányzat neve szerepelt.

A teljesítés elmaradására tekintettel az városi bíróság neve a 2008. február 19. napján meghozott, végzés száma végzésével az adóssal szemben 500.000.-Ft pénzbírságot szabott ki és ismételten felhívta, hogy 15 napon belül jegyző neve eredeti munkakörébe helyezze vissza. A végzés indokolásában a bíróság felhívta - a fejrészben az előzőekkel azonosan feltüntetett - adós figyelmét arra, hogy ha továbbra sem hajlandó eleget tenni a jogerős ítéletben foglalt kötelezettségnek, a bíróság több ízben is kiszabhat 500.000.-Ft-ig terjedő pénzbírságot - a Vht.175.§/2/ bekezdése alapján a jogi személy vezetőjével szemben egyidejűleg is - mindaddig, amíg a kötelezettségnek eleget nem tesz, illetve elrendelheti a kötelezettségnek a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését is. A fellebbezéseket elbírálva az alperes a 2008. április 29. napján kelt, ügyszám - a korábbival azonos fejrészű - végzésével az utóbbi végzést is helybenhagyta.

Mivel a jogerős közbenső ítélet alapján teljesítés továbbra sem történt, ezért az városi bíróság neve a 2008. július 23. napján meghozott, ügyszám végzésével az adósként megjelölt önkormányzata neve szemben újabb 500.000.-Ft összegű pénzbírságot szabott ki és megismételte a korábbi felhívását. Ezzel egyidejűleg az ügyszám számú végzésével a felperessel, mint az adós vezetőjével szemben szintén 500.000.-Ft pénzbírságot szabott ki és őt is felhívta a végrehajtást kérő eredeti munkakörébe való visszahelyezésére. Az utóbbi végzés indokolásában a bíróság a Vht. 174.§-a, 175.§/1/ bekezdése és 176.§-a mellett felhívta a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.§-át, mely szerint az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg és a képviselő-testületet a polgármester képviseli. A bíróság továbbá utalt arra, hogy az adós vezetőjével szembeni pénzbírság kiszabása azért is volt indokolt, mivel döntéseitől, cselekményeitől függhet az ítélet végrehajtása.

Az utóbbi végzést a felperes fellebbezéssel támadta. Abban - amellett, hogy utalt rá, hogy a végrehajtást kérő állásba való visszahelyezése a polgármestertől nem függhet - jelezte, hogy a végrehajtási eljárás olyan jogi személy ellen indult, amelyre az ítéletnek a kötőereje nem terjed ki, és a perben sem vett részt. Emiatt a Vht. 19.§/1/ bekezdése szerint a végrehajtási lap kiállítását meg kellett volna tagadni, illetve a Vht.211.§/1/ bekezdése és 212.§/2/ bekezdése alapján a végrehajtási lapot vissza kell vonni, mely iránt az önkormányzat külön kérelmet fog benyújtani. A felperes a fellebbezésében arra is hivatkozott, hogy a végrehajtási lap visszavonása után a polgármesteri hivatal lehet az egyedüli kötelezett, melynek vezetője nem a polgármester, hanem a jegyző az Öt.36.§/2/ bekezdése értelmében.

Az alperes a 2008. október 14. napján kelt, 2.Pfk.21.049/2008/3. számú végzésével a felperes által fellebbezéssel támadott elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte, mellőzte a felperessel, mint az adós vezetőjével szemben az 500.000.-Ft pénzbírság kiszabását, és pontosította, hogy az adós neve helyesen: polgármesteri hivatal neve . Az alperes a végzés indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az adós személye tekintetében - feltételezhetően elírás folytán - nem polgármesteri hivatal neve jelölte meg, hanem csupán önkormányzat neve . Utalt rá, hogy a munkaügyi per alperese a polgármesteri hivatal volt és a jogerős ítélet alapján kiállított végrehajtási lap helyesen őt jelölte meg adósként, a városi bíróság neve is ennek megfelelően küldte meg a végrehajtási iratokat az önálló bírósági végrehajtónak. A végrehajtó ugyanakkor kettő jegyzőkönyvben adósként feltehetően az önkormányzatot jelölte meg, holott a polgármesteri hivatalt hívta fel, hogy a jogerős ítéletben foglaltaknak tegyen eleget. Az alperesnek a végzés indokolásában kifejtett álláspontja szerint az előzményi iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy az adós nevének megjelölésénél a Pp.224.§-ának /1/ bekezdése értelmében elírás történt. Ehhez képest a felperes a fellebbezésében helyesen hivatkozott az Öt. 36.§/2/ bekezdésében írtakra, mely szerint a polgármesteri hivatal vezetőjének a jegyzőt kell tekinteni. Az elsőfokú bíróság a Vht.175.§/1/ bekezdésében írtakat tévesen értelmezte, hiszen polgármesteri hivatal neve adós vonatkozásában a polgármester nem tekinthető olyan értelemben vezetőnek, aki a Vht. 175.§/1/ bekezdése értelmében az adóssal egyidejűleg bírságolható lenne.

Az alperes szintén 2008. október 14. napján hozta meg a ügyszám végzését, mellyel az ügyszám elsőfokú végzést helybenhagyta azzal a pontosítással, hogy az adós neve helyesen: polgármesteri hivatal neve . Ezt a rendelkezését a fentiekkel egyezően indokolta. Mindemellett az alperes az ugyancsak 2008. október 14. napján meghozott, végzés száma és végzés száma végzéseivel a korábbi, 2. sorszámú végzéseinek fejrészében az adós nevét polgármesteri hivatal neve javította ki. A kijavító végzéseket az alperes azzal küldte meg az városi bíróság neve nak, hogy a szükséges intézkedéseket minél hamarabb tegye meg. Ennek megfelelően az városi bíróság neve a 2008. november 10. napján kelt, végzés száma számú végzésével az végzés száma számú végzés, míg az végzés száma számú végzésével az ügyszám számú végzés fejrészét az alperessel azonos módon kijavította.

A szeretgom.hu internetes oldal 2008. augusztus 4. napján írás neve címmel, a felperessel szembeni pénzbírságot kiszabó elsőfokú végzést mellékelve közölte jegyző neve alábbi levelét:

„Tisztelt Polgármester Úr !

Köztudomású tény helységnév ban, hogy azért nem tudok visszatérni a munkámhoz, a Bíróság több mint 17 hónapja jogerős ítélete alapján sem mert az Ön autokratikus személyisége és munkamódszere nem tűri az ellentmondást, még akkor sem, ha valaki a jogszerűség talaján állva, hatásköreit gyakorolva kénytelen az Önnel ellentétes szakmai véleményt megfogalmazni. A mai napon átvettem az városi bíróság neve végzés száma első fokú végzését miszerint - az Önkormányzat megbírságolásán túl - Önt személy szerint is 500.000.-Ft pénzbírásággal sújtotta és felszólította, hogy eredeti munkakörömbe helyezzen vissza a végzés átvételét követő 15 napon belül. Ön eddig jogerősen az én ügyemben csak a végrehajtási eljárás során minimum 700.000.-Ft kárt okozott az Önkormányzatnak, nem jogerősen pedig 500.000.-Ftnak megfelelőt. Ha ezt a fegyelmi eljárások vonatkozásában összeszámolnánk, biztos vagyok benn, hogy 40 millió forintot is meghaladnál a végösszeg. Pedig elég lett volna, ha tudomásul veszi a Bíróság ítéletét, meghív egy kávéra és néhány perc alatt mindent meg tudtunk volna kulturáltan beszélni. Bizonyára most majd ismét valamilyen mondvacsinált „ál-döntést” fog hozatni a többszörösen félrevezetett Képviselő-testülettel. Ismételten felhívom a figyelmét, ha jogerős lesz a végzés és akkor sem enged vissza dolgozni, akkor hivatalból indul majd Ön ellen büntetőeljárás. Ezt azért vagyok kénytelen leírni, mert nem akarok Önnek rosszat és a környezetében mindenki azt mondja, amit hallani szeretne. Ne bízzon a mentelmi jogának fenntartásában sem, megtéveszti Önt az, aki azt mondja, hogy ebben az esetben biztosan nem fogják kiadni. Átnéztem a parlamenti mentelmi ügyek hat évnyi anyagát...érdemes volt. Tisztelt Polgármester úr, kérem, vegye komolyan ész immáron már a tizenharmadik (13.!) bírósági határozatot, amely jogviszonyom érvényességét támasztja alá, miszerint én vagyon helységnév Város Önkormányzatának törvényes jegyzője. Ne okozzon több kárt - az adott ügyben - jogon kívüli magatartásával helységnév városának, ne indukáljon saját maga ellen büntetőeljárást feleslegesen.

Budapest, 2008. augusztus 4.

Nagy tisztelettel: jegyző neve jegyző”

A weboldal neve internetes hírportál a fentiekről 2008. augusztus 5. napján 500 ezer forintos pénzbüntetés az esztergomi polgármesternek címmel közölt egy írást, elérhetővé téve a bírósági határozatot és az idézett levelet. Emellett a levél a szeretgom ingyenes kiadvány 2008. augusztus 8. napján megjelent lapszámában is szerepelt és az az alperes másodfokon hozott, a felperessel szembeni pénzbírságot kiszabó végzés hatályon kívül helyezéséről szóló döntéséről való tudósítás ellenére a mai napig olvasható az interneten.

A felperest a legutóbbi helyi önkormányzati választáson nem választották meg helységnév polgármesterének.

II.

A felperes keresetében a bíróságtól kérte egyrészt annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a jóhírnevéhez fűződő jogát azzal, hogy az irányítása alá tartozó városi bíróság neve kibocsátotta ellene az ügyszám számú végrehajtási pénzbírságot kiszabó végzést, másrészt kérte az alperes 500.000.-Ft kártérítés megfizetésére kötelezését. A kereset ténybeli alapjaként a felperes előadta azt, hogy a végrehajtási eljárás során súlyos jogsértés történt a végrehajtást foganatosító bíróság részéről akkor, amikor összekeverte a polgármesteri hivatalt az önkormányzattal, holott a végrehajtási lapon adósként nem az önkormányzatot, hanem - helyesen - a polgármesteri hivatalt jelölték meg. Az alperes másodfokú bíróságként sem észlelte ezt a tévedést addig, amíg az városi bíróság neve a felperessel szemben pénzbírságot nem szabott ki. Ezt a határozatot az alperes hatályon kívül helyezte és a korábbi súlyos eljárási hibát olyan módon próbálta korrigálni, hogy kijavító végzést hozott és módosította az adós elnevezését. A felperes álláspontja szerint ugyan a bírósági végzéseket és ítéleteket bárkinek joga van terjeszteni, de amennyiben a bíróság kirívó jogsérelemmel hoz meg egy döntést, úgy megnyílik az útja a személyiségi jogvédelemnek. A határozatot ugyan jegyző neve hozta nyilvánosságra, de neki a bírói döntés téves voltáról nyilvánvalóan nem kellett tudnia. A bíróságnak viszont annál inkább fokozott gondossággal kellett volna eljárnia, hogy köztudott tény volt akkoriban, legalább is helységnév ban, hogy milyen politikai vetülete van az ügynek. Ez volt az oka annak, hogy a felperes az igényét nem jegyző neve ral, hanem az alperessel szemben érvényesítette. Előadta azt is, hogy elsősorban a környezetében, de egyébként az egész országban is kedvezőtlen értékítélet alakult ki róla a fenti téves jogi álláspont miatt. Állandóan magyarázkodnia kellett a jogtudományban nem jártas személyek előtt, hogy ő nem tehet semmiről, így a végzésben foglaltak alkalmasak voltak arra, hogy a jóhírnevét megsértsék. A felperes arra is utalt, hogy a fentiek alkalmasak voltak a lejáratására, és ez ugyanúgy eleme volt az ellene történt karakter-gyilkosságnak, melynek végeredményeként a polgármesterségét elvesztette. A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség feltételei kapcsán a felperes jelezte, hogy a kár rendes jogorvoslattal azért nem volt elhárítható, mivel a még nem is jogerős végzést jegyző neve széles körben nyilvánosságra hozta, ezért az abban foglalt, kirívóan durva jogi tévedés a fellebbezéstől függetlenül fejtette ki romboló hatását a felperes jóhírnevére. A felperes a kereset jogalapjaként a Ptk. 78.§-át, 84.§/1/ bekezdésének a./ és f./ pontjait, valamint a 349.§/1/ és /3/ bekezdéseit jelölte meg.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte a bíróságtól. Hivatkozott arra, hogy - az általa sem vitatható - tévedései ellenére a felperes részére személyiségi jogsérelmet nem okozott. Az alperes álláspontja szerint a személyiségi jogsérelem objektív megállapításához az adott esetben két tényállási elem hiányzik. Egyrészt a felperes maga sem állította, hogy a kifogásolt határozatot az városi bíróság neve , vagy az alperes hozta volna nyilvánosságra. Ebből eredően egyikük részéről sem valósult meg a Ptk.78.§/2/ bekezdésében megfogalmazott törvényi tényállás. Emellett hiányzik az adott végzésben a felperes személyére vonatkozó bárminemű tényállítás, híresztelés, vagy való ténynek hamis színben való feltüntetése. Azon túl, hogy az elsőfokú bíróság a felperessel, mint az adós vezetőjével szemben 500.000.-Ft pénzbírságot szabott ki, a végzés indokolásában a felperes mint vezető, vagy mint polgármester tevékenységére még csak utalás sincs, nem hogy sértő, vagy valótlan tényállítása, vagy való ténynek hamis színben való feltüntetése. A határozat még azt is csak feltételesen tartalmazza, hogy a felperes, mint vezető döntéseitől függhet az ítélet végrehajtása és az is a jövőre vonatkoztatható, így tényállításnak nem minősíthető. A fentiekből, a két tényállási elem hiányából eredően következik, hogy ha a felperes tekintetében személyiség jogsérelem bekövetkezett, azt nem az alperes, hanem jegyző neve idézhette elő, aki a még nem jogerős határozatot a felperes kereseti előadása szerint sajtó útján közhírré tette. Az alperes arra is utalt, hogy az városi bíróság neve egy jogszerűen elrendelt végrehajtási eljárás keretében járt el, melynek során a felperessel, mint az adós vezetőjével szemben szabott ki pénzbírságot. Az ugyanakkor, hogy az adós személye nem megfelelően került megjelölésre, nem jelentheti semmiképpen azt, hogy ezáltal a városi bíróság magatartása jogellenes lenne, hiszen egy jogszerű eljárás keretében hozott az elsőfokú bíróság nem megfelelő határozatot, melyet a másodfokú bíróság hatályon kívül is helyezett. Mindemiatt az alperes álláspontja szerint a személyiségvédelemnek sem az objektív, sem a szubjektív eszközei nem alkalmazhatók, és erre figyelemmel a felperesi kereset jogalap nélküli.

III.

A felperes keresete az alábbi indokok miatt nem volt megalapozott.

A Ptk.78.§/1/ bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.

A Ptk.78.§/2/ bekezdése alapján a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.

A Ptk.84.§/1/ bekezdésének a./ és e./ pontjai szerint akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

A Ptk. 349.§/1/ bekezdése alapján államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.

A Ptk.349.§/3/ bekezdése szerint ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

A bíróság az érdemi indokok kifejtése előtt utal arra, hogy mivel a bírósági meghagyás az alperes ellentmondása folytán hatályát vesztette, ezért azt a 2/2009. Polgári jogegységi határozat 1/f. pontja szerint hatályon kívül helyezni nem kellett. Előrebocsátja a bíróság továbbá azt, hogy miután az alperes az ellentmondásával egyidejűleg előterjesztett eljárási kifogásától - a kézbesítési bizonyítvány ismeretében - elállt /a 6. számú alperesi beadvány 2. oldala/, arról a Pp.114.§ szerint határozni nem kellett.

A felperes a jóhírnevének sérelmére hivatkozva kért a bíróságtól személyiségi jogvédelmet. Az városi bíróság neve nak a végrehajtási eljárás során meghozott, a felperest pénzbírsággal sújtó végzése valóban jogszabálysértő volt, melyet ez okból az alperes másodfokú bíróságként hatályon kívül helyezett. Az adott eljárási szankció alkalmazásának indokát a bíróság abban jelölte meg, hogy a felperes volt az adósként - tévesen - feltüntetett önkormányzat vezetője, és a teljesítés elmaradása miatt a Vht. 175.§/1/ bekezdése értelmében pénzbírságot mind a jogi személlyel szemben, mind pedig a vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni. A határozat ugyanakkor a hírnévrontás alapjául szolgálható, a Ptk.78.§/2/ bekezdése szerinti, a felperes személyét sértő valótlan tény állítását, vagy híresztelését, vagy pedig való tény hamis színben történő feltüntetését nem tartalmazta. Mint ahogy az alperes által jogszabálysértőnek minősített elsőfokú végzést sem az érintett bíróságok hozták nyilvánosságra. Éppen ezért az utóbbiak folytán esetlegesen megvalósult személyiségi jogsérelem kapcsán a felperest az alperessel szemben kereshetőségi jog nem illette meg. Mindezek miatt, az alperesi hírnévrontás hiányában a felperes alaptalanul kérte a Ptk.84.§/1/ bekezdésének a./ és - a keresetlevélben megjelölt f./ pont helyett helyesen - e./ pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazását.

A felperes a kárigényét a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségnek a Ptk.349.§/1/ és /3/ bekezdéseiben írt szabályaira is alapította. Állítása szerint erkölcsi és vagyoni kár is érte azáltal, hogy a határozatban foglaltak nyilvánosságra jutottak /a P.21.374/2010/3. számú tárgyalási jegyzőkönyv 2-3. oldala/. Miután azonban a sajtó útján történt közzétételről a fentiek szerint nem az elsőfokon eljárt helyi bíróság, és nem is az alperes intézkedett, az alperes a károkozó magatartás hiányában az utóbbi kereseti tényállítás valósága esetén sem lett volna kötelezhető kártérítés megfizetésére. A bíróság emiatt mellőzte a felperesnek az őt ért hátrányokkal kapcsolatos személyes meghallgatását. Ezen túlmenően hiányzott az adott felelősségi alakzatnak az a különös feltétele is, miszerint a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. Az alperes ugyanis a felperesi fellebbezést elbírálva, annak helyt adva az elsőfokú bíróság jogszabálysértő végzését hatályon kívül helyezte. S miután a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozathoz sem alaki jogerő, sem pedig végrehajthatóság nem kötődött, önmagában a határozathozatal folytán a felperest semmiféle joghátrány nem érte. Ehhez képest téves, s egyúttal az alperes kárfelelősségének fennállta szempontjából irreleváns volt a felperesnek az a hivatkozása, hogy a kár rendes jogorvoslattal azért nem volt elhárítható, mivel a még nem is jogerős végzést jegyző neve széles körben nyilvánosságra hozta /a keresetlevél 3. oldala/.

A bíróság a kifejtett indokok alapján döntött úgy, hogy ítéletével a megalapozatlan felperesi keresetet elutasította.

A perköltség viseléséről a bíróság akként határozott, hogy az eljárás tárgyi illetékfeljegyzési jogos volta /Itv.62.§/1/ bekezdésének f./ pontja/ miatt feljegyzett kereseti illetéknek az állam javára történő megfizetésére a 6/1986./VI.26./ IM. rendelet 13.§/2/ bekezdés szerint, pervesztessége okán a felperest kötelezte. A bírósági meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás illetékét az alperes személyes illetékmentességére /Itv.5.§/1/ bekezdésének c./ pontjára/ tekintettel, a 6/1986./VI.26./ IM. rendelet 14.§ értelmében az állam kell, hogy viselje. Miután pedig az alperes perköltség-igényt a felperessel szemben nem támasztott / a 22. számú tárgyalási jegyzőkönyv 4. oldala/, a bíróság a felperesnek a pernyertes alperes költségeiben való marasztalását mellőzte.

Zalaegerszeg, 2011. április 18.

. Zumbók Péter sk. bíró